2013. szeptember 28-án délelőtt a Hévízi Gyülekezet egy felemelő
ünnep helyszíne volt. Az egyik legszebb
és legmeghatóbb pillanat az életünkben, amikor megvalljuk Jézust, elfogadjuk
megváltónknak és átadjuk neki életünket. Amikor szombat délelőtt Pupos Gyuláné
Zsuzsa a gyülekezet tagjai előtt hitvallást tett, és mi valamennyien feltettük
a jobb kezünket tagjaink közé fogadva őt, eszembe jutott az a nap, amikor
férjemmel együtt néhány évvel ezelőtt mi álltunk ott, boldog szívvel a
gyülekezet és Isten előtt. Azt hiszem minden hívő ember számára a legemlékezetesebb
az a pár perc, amikor remegő lábakkal, őszinte hittel és bizalommal várja, hogy
a minden korábbit eltörlő és megtisztító vízbe léphessen. Az igaz gyermeki hit
átjárja a szívünket, a lelkünket, és aztán egész életünkben erre az érzésre
vágyunk újra és újra: átélni azt az első szeretetet.
Ezen a szombaton a gyülekezet különleges
programmal készült, énekelt a gyermek- és a felnőtt kórus, szép, biztató hangú
versek hangzottak el, hangszeres zene szólt. A lelkész és a gyülekezet vezetője
köszöntötte elsőként a fehér ruhába öltözött, kissé megszeppent, de boldog
testvérnőt. A vízbe merítést követően valamennyiünknek lehetősége volt
személyesen is testvéri csókkal üdvözölni az új tagot.
Isten áldása kísérje egész további életében, és
tartsa meg őt ebben az első szeretetben.
Pétervári Tünde
|