Tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a minket vendégül látó család elvitt egy természetfilmet megnézni. A film elkezdődött, de csak elmosódott képeket láttam. Ekkor ideadtak egy szemüveget. A kép kitisztult, három dimenzióban láttam a filmet. Olyan volt, mintha én is benne lettem volna.

Nem mindegy, milyen szemüveggel nézzük az egyházat. Ez határozza meg viselkedésünket, missziónkat, az egyházhoz való viszonyunkat.

A legérettebb forma a metafora, amivel kifejezhetjük gondolatainkat, tapasztalatainkat, de ezek ugyanolyan erővel visszahatnak és hatalmas erővel befolyásolva alakítják tovább a gondolatainkat - meg a másokét is.  Ez a helyzet a vallásos metaforákkal is. Kutatók szerint hívő életünk első néhány évében ragad ránk, azután évtizedekig ez alakítja a gondolkozásunkat. A beépült metafora alapján értelmezzük a tapasztalatainkat. A vallásos metaforák mélyebb pszichológiai és érzelmi szinten szólítanak meg, mint a fogalmak.

Az egyházzal kapcsolatban nagyon sok metafora maradt ránk. Ezek közül néhány a mai emberek gyökérmetaforájává vált. Ahhoz, hogy megértsük, miért látjuk így vagy úgy az egyházat, és azt, hogy mások miért látják másként ugyanazokat a folyamatokat, meg kell értenünk, milyen gyökérmetaforák vezetnek minket.

Richard Rice három gyökérmetaforát azonosít be, amelyek az egyház történelme során a legerőteljesebben jelentkeztek a tagság gondolkodásában.

1. AZ EGYHÁZ - HADSEREG

A metaforának van Bibliai alapja - Izrael történelme, ami az egyház ószövetségi előképe. Harci cselekmények által teljesítették Isten tervét. Dániel könyve és a Jelenések könyve is tele van harci kifejezésekkel. Nagy küzdelemmel jelöljük a megváltási tervet. Pál harci fegyverzetben látja a hűséges keresztényt (Ef 6:12-13). Bár a Biblia írói nem mondják ki ezt a metaforát, hogy az egyház hadsereg, ezek a kifejezések kialakították bennünk ezt a látást, amiről sok nagyszerű ének is született, mint például: „Krisztus katonái sorakozzatok". Ennek a metaforának a végzetes félreértése volt a keresztes háború, a fegyverrel terjesztett evangélium.

Hol jelentkezik ez a gyökérmetafora a mi gondolkozásunkban és kifejezéseinkben? Az evangelizálás - kampány (angolul hadjárat); terveink - stratégiák; a cserkészet (pathfinder) - tengerészgyalogos elemekkel tarkított (egyenruha, menetelés); jó katonák vagyunk - mondjuk; és a mozgalmi jelleg is erre utal.

2. AZ EGYHÁZ - ÜZLET

Gazdasági megközelítésre utal. Amíg a „hadsereg egyháznak" a győzelem a fő kérdés, addig az „üzlet egyháznak" a termelékenység. Míg az előző tagjai katonák, addig itt szolgák vagy sáfárok dolgoznak.

Bibliai alap - Ézsaiás 5. fejezete szerint Isten népe szőlőskert, vállalkozás. A gazda megtisztította, trágyázta és várta a termést, de rossz gyümölcsöt termett. A frusztrált farmer lebontotta a kerítést és a vadállatok prédájává tette a nem jövedelmező vállalkozást. Krisztus példázataiban van árus, kertész, kereskedő, talentumokat osztogató gazda, aki befektetésre készteti a szolgáit. Az volt a jó szolga, aki kamatoztatta, amit kapott.

Amikor ez gyökérmetaforává válik, mit üzen? A keresztény élet kemény munka, erőfeszítés, szolgálat. A tagoknak keményen kell dolgozniuk ahhoz, hogy Mesterük elismerését megszerezzék. Tapasztalataikat azzal mérik, hogy mit sikerült megvalósítaniuk.

Az egyház tevékenysége: munka; a lelkészek - munkatársak; aratási hálaadományt gyűjtünk; projecteken dolgozunk; kedvelt énekeink: „fel, mert eljön az éjjel, nem dolgozhatsz már".

Ebből a szemléletből fakad az a nagy statisztikai vénánk is, amiről híresek az adventisták. A múltban minden héten könyveltük a megvalósításokat: tanulmányozott órák száma, kapcsolatok száma, eladott könyvek száma. Mindent szeretünk megszámolni. Állandó felhívás növelni a keresztségek számát. A gyülekezetnövekedés az üzleti megközelítés fő célja. További témák: tizedbevétel növekedése, költség-hatékony struktúra; állandó próbálkozás, hogy a többet termelő lelkészek többet kapjanak; minél több olyan eszköz kell, amivel a munka hatékonyan végezhető. Ez a MŰ; az ÜGY.