Amerikában a pszichiátriai problémákat, köztük a függőségeket is néhány évente újra kategorizálják, osztályozzák. Ebben a rendszerben a mobilfüggőség még nem jelent meg. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a probléma ne létezne - ha nem is konkrét pszichiátriai diagnózisként.

Mint a mai kor legtöbb vívmányának, magának a mobiltelefonnak is megvannak az előnyei és a hátrányai, vagyis inkább úgy fogalmaznám, a veszélyei is.

Státuszszimbólum

Mit is jelent a mobiltelefon életünkben? Azt, hogy egy pillanat alatt el tudunk érni bárkit, aki szintén rendelkezik vele, illetve mi magunk is könnyen elérhetővé válunk. Rendkívüli módon felgyorsítja az információ-áramlást, s ugyanakkor kontrollérzést jelenthet. Általa megnő a dolgokra való befolyásom lehetősége akkor is, ha nem vagyok jelen. Státuszszimbólummá is vált. A legtöbben úgy ragaszkodunk mobiltelefonunkhoz, mint ahogy az autónkhoz, kutyánkhoz. A saját egónk, énünk egy kis kiterjesztett darabjának élhetjük meg. A társadalmi hierarchiában is jelentőssé vált - „mutasd a telefonod, megmondom ki vagy, (milyen pozíciót töltesz be)".

Ez eddig még nem probléma, hiszen az ember rengeteg ilyen dologgal veszi magát körül, például a házával, az órájával, a ruhájával, az autójával. Adódhatnak olyan helyzetek az életben, amikor nagy szerencsét jelenthet, hogy el tudunk érni éppen akkor valakit, hogy értesíteni tudom azokat, akik számomra fontosak.

Nem csupán előnyei, veszélyei is vannak

A mobilfüggőség egyik ismérve az lehetne, ha valaki nem tudja kikapcsolni a telefonját, ha az életének minden pillanatában úgy érzi jól magát, hogy bármikor elérhető legyen - nehogy valami „fontos" dologról lemaradjon. Ez a fajta elérhetőség az egyik legfontosabb dolgot veszi el az embertől, hogy jelen legyen abban a pillanatban, éppen ott és akkor, az itt és most-ban. Hiszen ez a fajta jelenlét bármikor megszakítható: családi körben, nyaraláskor, meghitt pillanatokban. Éppen az ilyen meghitt pillanatok sokszor ki sem alakulhatnak.

A mobilfüggőség másik ismérve lehetne, ha valaki végképp nem tud megválni - még néhány órára sem - mobiltelefonjától. Ismeretségi körömben is van néhány olyan ember, aki, ha otthon felejti telefonját, szinte fizikai stressz tüneteit éli meg. Feszült, nyugtalan, állandó hiányérzete van, gondolataiba újra meg újra visszatér telefonjának hiánya. Ilyenkor persze nem csak magához a készülékhez ragaszkodnak, hanem azt a fajta kontrollérzést érzik veszélyeztetve, amit a telefon jelenthet, a befolyás lehetőségét a dolgokra.

Már a gyerekek is rivalizálnak

Mivel a mobiltelefon státuszszimbólummá vált, jelentősége lett, hogy kinek milyen telefonja van. Gyakran még az iskolában, a gyerekek között is kialakul a rivalizálás, ki milyen legújabb típussal büszkélkedhet. Ez persze a szülőkről szól, akik gyakran meggondolatlanul halmozzák el gyerekeiket a legújabb csodákkal. Gyerekek, felnőttek körében kialakult az új szenvedély: vannak, akik havonta váltogatják telefonjukat, kényszeresen gyűjtik a legújabb modelleket, a legérdekesebb külső megjelenéssel. Nem kötődnek igazán telefonjukhoz, a fontos a külső, az, hogy mit látnak az emberek.

Vannak olyan emberek, akik kényszeresen mobiltelefon-gyűjtővé váltak, mindig a legújabb technika a legérdekesebb. Természetesen ez a személyiség jellemzője, ami nem csak a mobiltelefon váltogatásban nyilvánul meg, hanem az élet egyéb más területein is.

Telefonos kapcsolat

A mobiltelefon érdekes dolgokat produkálhat párkapcsolatokban, párkapcsolati dinamikában is, mivel egyfajta kontroll-lehetőséget biztosít a másik ember fölött, sokszor kapcsolati játszmák részévé, illetve eszközévé válik. Előfordul, hogy az egyik félnek szinte mindig elérhetőnek kell lennie, például hogy hűségét és szerelmét bizonyítsa. Ha kikapcsolja, nem elérhető, akkor már gyanús. Mobiltelefonnal folyamatosan ellenőrizhető a partner, tehát egyfajta hatalmat jelent a másik ember felett. Az, hogy egy kapcsolatban a mobiltelefon használatának milyen szabályai, szabályszerűségei alakulnak ki, illetve milyeneket alakít ki a pár, természetesen jellemző a párkapcsolatra.

Állandó kapcsolatban

Az is valakinek a személyiségéről szól, hogy a világban való biztonságérzetéhez egy állandó telefonos elérhetőség szükséges. Vannak anyukák, akik saját szorongásaik, saját bizonytalanságuk miatt kirándulásra sem engedik el még nagyobb korú gyereküket sem. Ha mégis, szegény gyereknek folyamatosan magával kell cipelni a telefont, bármilyen pillanatban fel kell vennie, ha éppen anyukája aggódik. Ennek a kapcsolatnak, a kissé rátelepedő anyai magatartásnak persze megint csak megvannak - nem csak a mobiltelefonnal kapcsolatban, hanem az élet egyéb területein is - a vetületei, csak ez a telefonnal kiegészült.

Mit tudunk tanácsolni az egészséges telefonhasználathoz?

Mivel számtalan előnnyel jár, azt gondolom, hogy jó, csak határokat kell szabni a használatának. Ha az ember nyaral, jól érzi magát valahol, intim, meghitt pillanatokra vágyik, akkor legyen az a legfontosabb mindennél! Ha én ilyen pillanatokban mégis a megcsörrenő telefont választom, akkor azt is jelzem, hogy ez a pillanat vagy éppen a másik ember, akivel vagyok, nem olyan fontos számomra, mint a telefon végén jelentkező másik, akit előnyben részesítek.

Dr. Piczkó Katalin

pszichiáter szakorvos