Kicsit furcsa, hogy az idén nemigen van téli hangulatunk, még az északi hegyek között, Salgótarjánban sem esett egy kis hó sem. Talán észre sem vettük volna, hogy itt volt a karácsony, ha nem élne még nagyon az emlékezetünkben az a sok-sok készülődés és program, amivel az adventi időszakban igyekeztünk széppé és áldásossá tenni ezeket a napokat az emberek számára.
Évek óta szervezünk programot erre az időszakra, de az idén merészet
gondoltunk. Egy divízós pályázat segítségével bekapcsolódtunk a
hivatalos, városi adventi készülődésbe, ami a karácsonyt megelőző három
héten keresztül tartott. A város vezetése örömmel vette
kezdeményezésünket, és bízunk benne, hogy sikerült bizonyságot tennünk a
lakosok nagy részének arról, akinek a befogadására talán most kicsit
nyitottabb szívvel voltak.
A készülésünk sokszínű volt és sokrétű,
de a kezdetektől az ima erejére támaszkodtunk. Az énekkar és a zenekar
mellet, akik már hónapokkal korábban elkezdték a felkészülést, a
gyülekezet minden tagja bekapcsolódott valamilyen módon. A
könyvárusítást három héten keresztül folyamatosan végezték testvéreink a
főtéren.
A gyülekezet környezetét szépen rendbe tettük, hogy
méltó helyen várhassuk a betérő vendégeket, látogatókat. Minden évben
fontos, hogy városunkban a nehéz helyzetben élő emberek felé forduljunk,
és mindenféle tekintetben segítséget és reménységet közvetítsünk
számukra. A városi családsegítő központtal együttműködve hívtunk meg
hátrányos helyzetű családokat a gyülekezetbe.
Vendégeinkkel,
lelkes kisgyerekekkel együtt dicsértük Krisztust, majd a karácsonyi
sütemények és tea mellett személyesen is megismerkedtünk velük, akik
természetesen gazdag ajándékokat is vihettek magukkal.
Az
öregotthon meglátogatása az idén sem maradt ki, és a két nagy karácsonyi
koncert, Salgótarjánban és Pásztón. Különlegessé tette a két koncertet,
hogy egy nagyon színvonalas és tartalmas műsorral bővült, mivel
előadásra került Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című novellája. A
gyülekezet tagjaiból és lelkes barátainkból állt össze a kis színjátszó
csapat, akik a gyerekekkel együtt szép díszletek között, nagy átéléssel
adták elő a darabot.
Az advent utolsó hetében még egy komoly
feladat állt előttünk. A város főterén egy egész napos rendezvénysorozat
keretében előadtuk a betlehemi történetet gyülekezetünk gyerekiskolai
csoportjának tagjai – akik a pásztorokat játszották –, valamint a
fiatalok és a szülők közreműködésével.
Azóta is hiányzik az a sok
meglepődött arc, akiket akkor láttunk, amikor elindultunk, hogy a
városban az utcán, a piacon, az üzletekben, a főtéren karácsonyi
énekeket énekeljünk és igés kártyákat osztogassunk a salgótarjániaknak,
akik még vásárlás közben is megálltak, és örültek a spontán éneklésnek.
Nos,
a hó sajnos nem esett, de ettől még Salgótarjánban is volt karácsony,
és örömmel gondolunk vissza arra, hogy leghőbb vágyunk valóra válhatott,
és szolgálatunkkal tudtunk tenni azért, hogy az emberek szíve nyitott
legyen Krisztus befogadására.
Ócsainé Demeter Irén
|