10 éves a nagykanizsai Négylevelű Fa Cserkészcsapat

A cserkészettel 2002 nyarán találkoztam először Papp Román őrsvezetőképző táborában. Majd következett az éves missziókonferencia, és Nagykanizsára hazaérve eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Kalocsainé Szmeló Magdolnával kerestük fel az iskolák alsósait, és cserkésznek hívtuk el őket. Végig fontosnak tartottuk munkánk missziós jellegét. Szerettük volna, ha nem egy „belterjes” ifi, hanem egy minden gyereket megszólító közösség leszünk, függetlenül a hozzánk érkezők vallásától, társadalmi vagy anyagi hátterétől. A kezdeti nehézségeket leküzdöttük, és eldöntöttük, hogy ha csak három kisgyerek eljön, akkor már folytatjuk. Nos, azóta mindig voltak legalább ennyien, és 2004 áprilisára egy stabil kis őrsünk lett, akik rendszeresen jártak a gyülekezetben tartott foglalkozásokra. Ekkor adtuk a „Négylevelű Fa őrs” nevet magunknak. Pár évvel később a kisgyerekekből nagyobbacskák lettek, és a budapesti Huenergardt F. János Cserkészcsapat raja, majd 2007-ben Bekő Zoltán vezetésével önálló csapat lettünk.

Válaszoljon most ő néhány kérdésre:

– Hogyan ismerted meg a cserkészetet? Miért a cserkészet?
– A tanári nyári gyakorlathoz szükségem volt egy gyerektáborra, és ezt találtam meg először. Azért a cserkészet, mert a mai napig ezt ítéltem leginkább biblikusan örömteli, aktív keresztény életformának.

– Hogyan értékeled vezetésed elmúlt időszakát? Honnan hova jutottatok?
– Értékeljék az aktív fiatalok! Őrsből csapattá váltunk. De ez közös munka volt.

– Mit adhat a cserkészet a gyülekezeteknek és a fiataloknak? Milyen gyülekezeteknek javaslod, hogy cserkészettel foglalkozzanak, és miért?
– Minden gyülekezetnek javaslom, ahol gyerekek vannak, mivel egy jól kivitelezett cserkészet az aktív szolgálatra, misszióra orientál már kisgyermekkortól kezdve. Bár erre a célra megfelelhetne más keret is, csak még nem láttam rá más működőképes megoldást.

– Milyen hátrányokkal jár, ha valaki cserkészettel foglalkozik?
– Mint bármi, amit életörömmel végzünk: elvész az összes szabadidőnk. Vagy inkább átalakul életörömmé. Persze konfliktusok is fognak adódni bőven, mivel a jó irányú változások is szülnek feszültségeket. De testvéri szeretettel kezelve, ezek előre fognak vinni bennünket, mint Pált és Barnabást.

– Miért adtad át a cserkészcsapat vezetését?
– Még mielőtt én csapatparancsnok lettem volna, már kerestem a legalkalmasabb személyt. Abban az időben azonban nem volt más választásom. Azonban az akkori gyermekgeneráció felnőtt, és lett nálam alkalmasabb. Nekem meg született közben három gyermekem, ezért most fokozottabban kell az ő korosztályukra figyelnem.

– Hogyan képzeled a csapatban betöltött szerepedet a jövőben?
– Ahogy gyermekeim elérik a cserkész korosztályt, aktív vezetőként, de nem csapatparancsnokként visszatérek a csapatba. Addig is háttértámogatóként, a programokon törekszem ott lenni, illetve a táborokban eddig is aktív szerepet vállaltam. Remélem, ez a következő években is így lesz.

– Ki lehet-e öregedni a cserkészetből? Idővel nem megy el tőle az ember kedve?
– Egyáltalán nem, és nagyon hiányzik az a mértékű aktivitás, amit még a gyermekeink megszületése előtt beletehettem ebbe a szolgálatba, és azok a hittapasztalatok, amik ebből születtek. De most a gyerekeim az első számú missziós területem, és az ő korosztályuk. És már csak évek kérdése, hogy velük együtt újra a cserkészcsapat igazán aktív tagja lehessek.

Az új parancsnokot, Andrist kérdezem.

– Hogyan ismerted meg a cserkészetet? Miért a cserkészet?
– Ez a kérdés hozzád és férjedhez (Bekő Zoltán) kanyarodik vissza, hiszen ti vezettetek be a cserkészet berkeibe. De hogy érthető és konkrét legyek, szüleim istenkeresése volt a hozzátok vezető út. 11 éves lehettem, amikor elkezdtünk a családdal gyülekezetbe járni és ott találkoztunk veletek. Elhívtatok programokra, és nyomban rabul ejtett ez a rendkívüli kaland. Hogy miért? Első felindulásomban talán az otthonról hozott természetszeretetet mondanám. Egyszerűen oda vagyok a vad erdők-mezők világáért. Sátorozások, tábortűz, szokatlan és izgalmas játékok. De ha mélyebben belegondolok, ez mind kevés lett volna, ha nincs az az elfogadás, szeretet, amit a cserkészcsapat önzetlenül adott.

– Mi kell ahhoz, hogy valaki cserkészcsapatot vezethessen? Miért vállaltad?
– Ha hivatalosak akarunk lenni, akkor minimum el kell végezni egy segédtisztvezető képzést, de vannak további hivatalos felkészítők is. Szükséges jellem és lelkület kapcsán hadd idézzem a valaha földön élt legnagyobb vezetőt: „Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. Hisz az Emberfia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért” (Mk 10:43-45). Úgy hiszem, minden vezetőnek ebben a szolgálatban kell meggyökereznie, és csak innen eredhetnek a további szükségszerű jellemvonások, mint a jó kommunikációs készség, határozott döntés kellő módon és időben… stb. Így nekem is ez lebeg a szemem előtt, hiszen úgy gondolom mindig lesz fejlődni valóm e téren.

Miért vállaltam? Mert úgy láttam, hogy Istennek ez a következő lépcsőfoka számomra, ahol leginkább segíthetek egy értékes közösségnyújtásban a fiataloknak.

– Mit adhat a cserkészet a gyülekezeteknek és a fiataloknak?
– Megtanít önállóan járni a mai „házhoz szállítva” világban. Megismertet egy olyan Istennel, aki a természetből mosolyog vissza rád, ahol rájössz, jobb cselekedve adni, mint élvezően kapni. Mindezt egy bensőséges, fiatalos közösségben, melyben szembe találkozol saját magaddal, hibáiddal, de egyúttal az elfogadással, megbocsátással is.

– Milyen gyülekezeteknek javaslod, hogy cserkészettel foglalkozzanak, és miért?
– Most kompromittáló leszek. Azoknak ajánlom, akik mernek változtatni, nem félnek kilépni a lelki kényelmi zónájukból és új missziós lehetőségekbe belekezdeni gyerekekkel. Azoknak ajánlom, akik nem nyugodnak bele, hogy a fiatalok rohanó tempóban távolodnak Istentől. Ha megindul a szívük a pár unottan ülő, mobilozó fiatal látványán a templom padjaiban, akiknek nem sikerült még megismerni a vidám és szerető Megváltót. Hiszem, hogy ez egy csodálatos közösségteremtő, kiscsoportos eszköz mindezek áthidalására.

– Milyen hátrányokkal jár, ha valaki cserkészettel foglalkozik?
– Azzal a „hátulütővel” jár, hogy még felelősségteljesebbé, rendezettebbé kell tenned az életed. Mivel e szolgálattal biztosan szembesülsz saját határaiddal (idő, erő… stb.) és meg kell tanulnod nemet mondani, bölcs fontossági sorrendet kialakítani. Oh, és vigyázz, mert rendkívül fertőző életvidámságot ad!

– Mik a terveid a következő 10 évre?
– Elsődlegesen szeretnénk (vezetőtársaimat is ide értve) jelen kis csapatunkkal megerősödni lelkiség terén, amire már több lépést is tettünk és teszünk. A hozzánk járó gyerekek zöme 12-13 éves, és nem rendelkezik hívő háttérrel, ezért különösen izgalmas keresztény erkölcsi értékeket átadni számukra. Természetesen bővülni is szeretnénk létszámban és ezzel együtt újabb vezetőket kiképezni, hiszen a cserkészet egyik éltető rugóját ez adja. Tovább adni a lelkületet, ismeretet, feladatokkal megbízva a fiatalokat. Egyébiránt sok más cél is a listámon szerepel, amikből csak párat említve: a helyi önkormányzattal erősebb kapcsolat, aktívabb színfoltja lenni városunknak, Nagykanizsának, valamint környező csapatokkal való megismerkedés…

Kedves Andris és Zoli! Köszönjük fáradozásotokat, terveiteket, szíveteket! Jó munkát!

(További információ: www.tabortuz.hu)

Bekő Judit