Ugyan mi köze lehet az olvasásnak az egészséghez? Sokkal több, mint egyesek gondolnák. Ha kirándulunk, és keresztülgázolunk erdőn, mezőn, testileg ugyan fáradtan jövünk haza, de lelkünk üde mindattól a szépségtől, amelyet Isten szabad természetében szemlélhettünk.

Ha a kertben dolgoztunk, esetleg valamely játékban mértük össze erőnket, akkor utána szabadabbnak, emelkedettebbnek érezzük magunkat, annak ellenére, hogy végtagjaink elfáradtak. Valami különös dolog van bennünk, amely felvidámít, boldoggá tesz, amely érzelemnek nem ismerjük az alapját, de mégis jelen van, és azt mondatja velünk, hogy jól érezzük magunkat. Így van ez a könyvolvasásnál is. Itt nem csak arról van szó, hogy a szellem foglalkoztatva van, vagy hogy a történet érdekfeszítő, hanem van benne valami, ami megvidámít, felüdít, úgyhogy ha az olvasás befejeztével leteszi kezéből a könyvet, sokkal kellemesebben érzi magát az ember.

Csakhogy nem szabad úgy olvasni, hogy mindenről megfeledkezünk, ami körülöttünk történik, és szédült fejjel a valóságból az álmodozások korába tévedünk. Ezért kell az olvasást közbe-közbe gyakorolni egyéb természetű elfoglaltság felváltása gyanánt, de nagy gondot kell fordítani az olvasnivalók kiválasztására is. Legyen a könyv külseje is tetszetős kiállítású!

Az egészség szempontjából nem csekély fontosságú, hogy milyen papiroson és milyen betűkkel van a könyv nyomtatva. Az olvasók táborának leggyakoribb panasza: látásom gyengül. A látás gyengülése sok esetben a szem kezdődő megbetegedésének egyedüli jele. Sokan azt tartják, hogy a szem súlyos megbetegedései külsőleg észrevehető gyulladás vagy fájdalom kíséretében jelentkeznek: ez azonban - sajnos - tévedés, mert ha valóban fájdalmak jelentkeznének, hamarabb elhatároznánk magunkat a szemorvos felkeresésére. A korral járó látászavar egészen természetes folyamat, amelynek semmi köze a betegséghez. Oktalanság lenne küzdeni a természet törvényei ellen, de segítséget nyújt a szemüveg beszerzése.

A szem alkalmazkodó-képessége csak bizonyos határok között mozog: a legközelebbi pont, amit a rendes szemű ember lát, tíz centiméterre esik a szem elé. A rendes olvasási távolság a harminc centiméter. Kerülni kell a túl erős vagy a túl gyenge fényt, illetve világítást az olvasásnál! Nem jó az erős napfényben vagy a szürkületben való olvasás sem. Sokan pártfogolják az ágyban való olvasást, de ez ne hosszú, hanem rövid ideig tartson, mert ez a testhelyzet álmosító hatású.

A rossz, ideget és érzékeket izgató olvasmányoknak nemcsak erkölcsi, de a testi egészségre való hatása szinte felbecsülhetetlen károkat okoz. Csak helyeselni lehet azt a törekvést, amely valami módon véget akar vetni az erkölcs- és egészségrontó irodalomnak. Az olvasmányok rendkívüli hatással vannak a jellem kifejlődésére, viszont az sem szenved kétséget, hogy a jellem művelésének az egészségre nézve mily nagy a fontossága. A jellemtulajdonságok, amelyek kialakulásánál az olvasmánynak jelentős szerepe van, vagy mértékletessé, vagy kicsapongóvá, tehát vagy egészségessé, vagy egészségtelenné tehetik az embert. Pedig ez az, amivel nem szokás törődni. Technikai műveltségünk életünket kényelmessé tenni iparkodott, mindazonáltal többet szenvednek az emberek az élet bajainak és betegségeinek súlya alatt, mint valaha. Az értékes, erkölcsnemesítő irodalom hozzájárul az ember testi, lelki egészségéhez.