Annak idején énekeltünk róla a
gyermekiskolában, de vajon honnan ered az elképzelés, és mit jelent?
„Kapok-e ragyogó
csillagos koronát Ama szép honban fenn odaát...?"1
Néhány éve a Papatoetoe-i Gyülekezet (Új-Zéland)
kiscsoportos gyermek-szombatiskola tanítói programot készítettek a gyerekek
számára Tekintsünk fel a mennybe! címmel. Igen sok elképzelést és erőfeszítést
öltek a programot szemléltető díszletekbe, segédeszközökbe. Készült aranyút,
amelyen a gyerekek végig mehettek, és minden gyereknek jutott kis fehér ruha
is. Az egyik apuka még hárfát is készített minden kiscsoportos számára. Isten
dicsőítését bejelentő harsonákból is volt elég. Na meg egy rakás aranykorona.
Valaki
javasolta, hogy ékesítsük a koronákat csillagokkal. És ekkor merült fel a
kérdés. Hol olvassuk a Bibliában, hogy a koronánkban csillagok lesznek?
A kutatás
Egyik-másik
tanító már fellapozta bibliai konkordanciáját, de nem talált benne semmit.
Mások rákérdeztek a gyülekezeti vénnél és a lelkésznél, ám ők csak a fejüket
rázták. Magasabb fórumhoz fordultunk hát. Megkérdeztük a terület elnökét,
valamint a gyermek-szombatiskolai osztály vezetőjét. Részükről is csak fejrázás
volt az eredmény. Megkérdeztük saját szüleinket is, akik nyilván felelősek
voltak az új szülőnemzedék ismeretéért. Azonban senki sem tudta megerősíteni,
hogy a „csillagoknak a koronában" bibliai eredete volna.
Így hát nem
kerültek csillagok a koronákra. Azóta is azon tűnődünk, vajon nem vontunk-e meg
a gyermekeinktől némi mennyei ragyogást.
Persze nem
mindenki tartja valami fényes ötletnek, hogy leendő koronáinkat nyilvánosan
csillagok ékesítik majd. Egyesek azért aggódnak, hogy nem lesz koronájukban
csillag és így megszégyenülnek. Mások nem tartják igazságosnak, hogy a
lelkészeknek több esélyük van a csillagok elnyerésére, mint másoknak.
Megint mások
úgy tanulták, hogy a csillagok nem a megmentett lelkekért járó jutalom, hanem
inkább a jó cselekedetekért. E cselekedeteket mások tudta nélkül kell
végrehajtani - máskülönben nem jár értük csillag.
Többségünk
lelkesen énekelte a „Kapok-e ragyogó csillagos koronát...?" című éneket. Jó
tettért jót várj társadalomban nőttünk fel. Egy csillagokkal ékesített korona
beleillett e társadalom alkotta képbe. De vajon van-e rá bibliai bizonyíték?
Az eredmény
Ötféleképpen
említi a Biblia a mennyei koronát. Van romolhatatlan korona2,
örömünk koronája, igazság koronája, élet koronája és dicsőség koronája3.
De hol
maradnak a csillagok?
Dániel
könyvének tizenkettedik fejezetében olvassuk, hogy „az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényességei; és akik
sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké" (3. vers).
Ellen White a
fenti igevers kapcsán ír a lelkek megmentéséért járó mennybéli jutalomról:
„Mily nemes vállalkozás! Egy lélek, amely egy örökkévalóságon át magasztalhatja
Istent! Egy lélek, amely részese lehet az örök életnek és a boldogságnak! Egy
drágakő, amely csillagként ragyoghat örökkön örökké koronájukban! ...azok, akik
részt vettek Krisztussal és az angyalokkal a lélekmentés munkájában, most
gazdag jutalomban részesülnek a mennyek országában."4
Két másik
utalásra is ráakadtunk Ellen White írásaiban, ahol a csillagokkal kirakott
koronáinkról ír.
Az elsőben ezt
írja: „Ha gondolataid a jó cselekvésére irányultak volna, hogy mások elé tárd
az igazságot, akkor mostanra már Isten alkalmas munkásává váltál volna, és
számos lélekben szemlélhetted volna munkád eredményét, akik csillagokhoz
hasonlóan ragyogtak volna örömöd koronájában."5
Majd az Idők
Jelei (Signs of the Times) egy
1886-os kiadásában ismét csak az öröm koronájára hivatkozva ezt írja: „Ha az
egykori próféták rendíthetetlen jellemével rendelkeznénk, cselekedeteinkkel
dicsőséget hoznánk az Úr nevére és lelkeket mentenénk meg, akik mint csillagok
ragyognának örömünk koronájában."6
Örömöm
koronája. 1Thess 2:19 jut
eszembe: „Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája?
Avagy nem azok lesztek-e ti is a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő
eljövetelekor?"
Nem arról van
tehát szó, hogy a koronámban csillagok lesznek, hanem hogy örömöm koronájában
lesznek csillagok. És ez nem is rólam és a csillagokról szól, hanem Istenről.
„Kérve kérlek
benneteket, tegyetek valamit Krisztusért, méghozzá most. A tanító által, akit
adományotokkal támogattok, lelkek menekülhetnek meg a pusztulástól, hogy
csillagként ragyogjanak a Megváltó koronájában."7
Talán, de csak
talán, ez a korona nem is egy fizikai tárgy, mint inkább valamiféle
megkülönböztetés. Talán azok, akik a lelkek megmentésében részt vettek, nagyobb
reménységről és örömről tesznek majd tanúbizonyságot. És miután lelkeket
vezettek Jézushoz, a Megváltó koronájának dicsfénye rájuk is sugárzik.
Kérdésünkre a
választ nem kizárólagosan a Bibliában találtam meg. Ellen White írásai
szolgáltak támpontként. Mindazonáltal, ami engem illet, inkább örvendezek Isten
megváltó hatalmában, minthogy egy millenniumot a koronámban található csillagok
számolgatásával töltsek.
1 A cikk egy John R. Sweney (1837-1899) által komponált
dallamra hivatkozik, amelynek szövegét Eliza Edmunds Hewitt (1851-1920) írta.
2 1Kor 9:24-25 - A magyar fordításban ugyan koszorú
szerepel, de az angol eredetiben korona van (és ugyanazt a szerepet töltik be).
3 A magyar fordításban az ékesség koronájával
váltófogalomként szerepel.
4 Üzenet az
ifjúságnak, 205. oldal.
5 Bizonyságtételek
a gyülekezeteknek, 4. kötet, 52.
oldal.
6 „Daniel an Example of Faithfulness" [Dániel, a hűség
példaképe], Signs of the Times [Idők
Jelei], 1886. november 4.
7 Bizonyságtételek
a gyülekezeteknek, 6. kötet, 30.
oldal.
Christine Miles
|