oldal 2 / 2
Döntés előtt
Az azonban,
hogy mindkét felvetés elfogadásához hit kell, még nem jelenti azt, hogy
mindkettő egyaránt elfogadható. Sokkal mélyebb kérdésről van itt szó. Noha
mindkét elmélet befogadása hitre épül, mindenkinek egyénileg kell eldöntenie,
hogy mibe helyezi hitét. Az ember vagy a tudósok által felajánlott tényekbe
helyezi a bizalmát, vagy Isten teremtő Szavába. Végeredményben, a vita
feltételezésre szűkül le, és e téren a teremtéshívők előnyben lehetnek. A
teremtésről ugyanis maga a Teremtő számol be a Bibliában.
Az ószövetségi
próféták mindenütt Isten teremtő kezére utalnak. Ésaiás az alkotó Úrról beszél,
„aki az eget kifeszítette, és alapot
vetett a földnek" (Ésa 51:13). Jeremiás megerősíti, hogy Isten „ereje alkotta a földet" (Jer 10:12). Malkiás is kijelenti, „egy Isten teremtett bennünket!" (Mal
2:10). Isten Szavába vetett hit által látjuk meg jelenlétét a teremtésben is.
És ez messze meghaladja a tudományos módszer korlátait.
A tanulmányaim
során tapasztalt sok küzdelem ellenére - vagy éppen pont e tanulmányozásnak
köszönhetően - megértettem, hogy Isten mindenek Teremtője. Ebből a hitelvből
aztán sok más hitelv is kirajzolódik, mint ahogy sok tanulság magáról az
Alkotóról is.
Három útmutató
1. A teremtés visszatükrözi Isten jellemét.
A teremtés bepillantást ad Isten szeretetébe, és dicsőségének
kinyilatkoztatása. Isten szeretetből teremtett bennünket, annak ellenére, hogy
tudta, megváltási tervre is szükség lesz. „A teremtésben Isten szeretete nyilvánult
meg; azonban Isten a bűnös és megromlott nem megmentéséért hozott ajándéka
önmaga is túláradó bizonyságot tesz isteni gyengédségének és együttérzésének
végtelen mélységéről" (Bizonyságtételek a
gyülekezeteknek, 5. k., 739. o.). Isten teremtő hatalma által életet
kaptunk, hogy mások felé megéljük Isten szeretetét.
2. A teremtés megalapozza a szombat lényegét, és
ezzel közvetve megerősíti Isten törvényének szentségét. „Az én szombatimat megszenteljétek, hogy
legyenek jegyül én köztem és tiköztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az
Úr, a ti Istenetek" (Ez 20:20). A szombat Isten felsőbbségére és uralmára
emlékeztető ünnep. „Megtartásával a föld minden lakója hálásan elismeri, hogy
Isten a Teremtője és a jogos Uralkodója" (Pátriárkák
és próféták, 48. o.).
3. A teremtés adja meg önértékelésünk alapját,
és ruház fel felelőséggel a testünk, mint Isten temploma iránt. Isten
képére és hasonlatosságára teremtettünk; egyedülálló helyet foglalunk el a
világmindenségben. Fontosak vagyunk Istennek, az Ő kezének művei - tisztelettel
kell ezért viszonyulnunk saját magunkhoz és minduntalan teremtőnk
hasonlatosságára igyekezni. Ellen G. White szerint Isten eredeti szándéka az
volt az emberrel, hogy „teremtésének koronájaként az Ő gondolatait fejezze ki
és dicsőségének kinyilatkoztatója legyen" (Bizonyságtételek
a gyülekezeteknek, 8. k., 264. o.).
Réges-régen meghoztak egy
döntést. Egy hatalmas király életet hozott létre. Teremtő erejét hirdeti a
világosság a nappalnak, és ég a földnek beszéli nagyságát. A szivárvány
sokszínűségét a vizekbe helyezte és jellemét a föld vásznára festette. Semmiből
magasságos hegyeket alkotott. Parancsoló szavára gyapjas felhők születtek,
delfinek szelték a tenger habjait, majmok népesítették be az erdők lombjait, az
ember pedig az Istennel járt.
A bűn romboló
hatása ellenére a törékeny liliom még mindig Istenről tesz bizonyságot.
Mindenütt és mindennap felfedezhetjük - szeretete, hatalma és jelenléte ott van
a teremtésében.
Büszke vagyok
rá, hogy Istenem teremtő és mindenható tervező. Olyan Isten, aki kíváncsivá
teremtette teremtményeit és szabadokká, hogy az igazságot kutassák. Hiszem,
hogy egy csodás Istent szolgálok, aki „mindeneket széppé és csodássá alkotott."
Grace Young
|