2022.  november  26.  Szombat
Napnyugta: 15:58
NyitólapOldaltérképLinkekElérhetőségLogin
 
 
 
 
 
      Címlap arrow Kik az Adventisták arrow Hitelvek arrow 4. A Fiú
4. A Fiú Nyomtatás E-mail
A Hetednapi Adventista Egyház 28 hitelve -
Tartalom
1. oldal
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
 

7. Krisztusnak fel kellett vennie az emberi természetet. A Biblia számos okkal indokolja, hogy Krisztusnak miért kellett felvennie az emberi természetet.

a) Azért, hogy az emberiségért szolgáló főpap legyen. Jézusnak mint Messiásnak a főpap vagy az Isten és ember közötti közbenjáró szerepét kellett betöltenie (Zak 6:13; Zsid 4:14–16). Ehhez a feladathoz szüksége volt az emberi természetre. Krisztus eleget tett a követelményeknek, (I) „képes együtt érezni a tudatlanokkal és tévelygőkkel", mert „maga is körül" volt véve „gyarlósággal" (Zsid 5:2); (II) „könyörülő... és hű főpap", ezért „mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz" (Zsid 2:17); (III) „segíthet azokon,akik megkísértetnek", mert „szenvedett, Ő maga is, megkísértetvén" (Zsid 2:18); (IV) szánja gyengeségünket, mert „megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt" (Zsid 4:15).

b) Azért, hogy megmentse még a legmélyebbre süllyedt embert is. A szolga szintjére ereszkedett le (Fil 2:7), hogy elérje az embereket ott, ahol vannak, és még a legreménytelenebb helyzetben levőt is megmenthesse.

c) Azért, hogy életét adja a világ bűneiért. Krisztus isteni természete nem hal-hat meg, tehát hogy meghalhasson, emberi természettel kellett rendelkeznie. Emberré lett, megfizette a bűn büntetését, ami a halál (Róm 6:23; 1Kor 15:3). Emberként megízlelte a halált mindenkiért (Zsid 2:9).

d) Azért, hogy példaképünk legyen. Krisztusnak bűntelen emberként kellett élnie, hogy példát adhasson az embereknek. Második Ádámként szertefoszlatta a hamis hitet, hogy az emberek képtelenek engedelmeskedni Isten törvényének, és győzni a bűn fölött. Bemutatta, hogy az ember hűségesen kitarthat Isten akarata mellett. Ahol az első Ádám elbukott, ott a második Ádám diadalt aratott a bűn és Sátán felett, így Megváltónk és tökéletes példaképünk is lett. Ereje által az Ő győzelme a miénk is lehet (Jn 16:33).

Őt nézve, mi, emberek „ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre" (2Kor 3:18). „Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére, Jézusra... Gondoljátok meg azért, hogy Ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek, lelketekben elalélván." (Zsid 12:2-3) „Krisztus is szenvedett érettetek,néktek példát hagyván, hogy az Ő nyomdokait kövessétek." (1Pt 2:21; vö. Jn 13:15)

 

A két természet egysége

Jézus Krisztusnak két természete van, isteni és emberi. Ő az Isten-ember. De figyeljük meg, hogy testet öltésében Isten örök életű Fia vette magára az emberi természetet, és nem az ember Jézus tett szert isteni természetre. Istenből lett emberré, nem pedig emberből Istenné.

Jézusban ez a két természet egy személlyé olvadt össze. Figyeljük meg a következő bibliai bizonyítékokat!

A két természet egysége Krisztusban. A Szentháromság Istennel kapcsolatban emlegetett pluralitása nem vonatkozik Krisztusra. A Biblia egy személynek, nem kettőnek mutatja be Jézust. Különböző szövegek utalnak az isteni és az emberi természetre, ugyanakkor egyetlen személyről beszélnek. Pál Jézus Krisztust Isten Fiaként (isteni természetűnek) mutatta be, aki asszonytól született (emberi természettel; Gal 4:4). Így tehát Jézus, „amikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő" (isteni természetű), „hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén" (emberi természetűvé; Fil 2:6–7).

Krisztus kettős természete nem abból áll, hogy egy elvont isteni erő vagy befolyás kapcsolódna emberi lényéhez. „Az Ige - mondta János - testté lett, és lakozék miközöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1:14). Pál azt írta, hogy Isten elküldte Fiát „bűn testének hasonlatosságában" (Róm 8:3); „Isten megjelent testben" (1Tim 3:16; 1Jn 4:2).

A két természet elegyedése. A Biblia időnként Isten Fiának emberi természetére vonatkozó kifejezéseket használ. Isten tulajdon vére árán váltotta meg egyházát (ApCsel 20:28; vö. Kol 1:13–14). Más helyeken pedig az ember Fiát mutatja be isteni természetére vonatkozó szavakkal (vö. Jn 3:13; 6:62; Róm 9:5).

Amikor Krisztus a Földre jött, Isten „testet" alkotott neki (Zsid 10:5). Az emberi természetet felvéve, isteni természetét öltöztette emberi természetébe. Ez nem úgy történt, hogy az emberi természetet isteni természetté vagy az isteni természetet emberi természetté változtatta. Nem lépett ki önmagából, hogy másik természetbe menjen át, hanem magára vette az emberi természetet. Így az isteni és az emberi természet összekapcsolódott.

Krisztus testet öltésekor Isten volta nem szűnt meg, és isteni természete sem ereszkedett le az emberiség szintjére. Mindkét természete állandóan megmaradt. „Őbenne - írja Pál - lakozik az istenségnek egész teljessége testileg" (Kol 2:9). Keresztre feszítésekor emberi természete halt meg, isteni lénye nem, mert az nem lett volna lehetséges.

A két természet egységének szükségessége. Ha megértjük, milyen kapcsolatban áll egymással Krisztus két természete, akkor alapvetően fontos dolgokat ismerhetünk fel Krisztus küldetésére és saját üdvösségünkre vonatkozóan.

1. Megbékélteti az emberiséget Istennel. Csak az Isten-ember Megváltó hozhat üdvösséget. A testet öltéssel Krisztus magára vette az emberi természetet, hogy isteni természetében részesíthesse a hivőket. Az Isten-ember vérének érdeme által a hivők isteni természet részesei lehetnek (2Pt 1:4).

A létra, amit Jákób álmában látott, Krisztust jelképezi, aki ott ér el bennünket, ahol vagyunk. Az emberi természetet magáravéve győzött, hogy az Ő természetében részesedve, mi is győzhessünk. Isteni karjával megragadja Isten trónusát, míg emberi lénye átöleli az emberiséget, összekötve ezáltal bennünket Istennel, a Földet a Mennyel.

Az összekapcsolódott isteni-emberi természet teszi eredményessé Krisztus engesztelő áldozatát. Az emberiség bűnéért nem szerezhetne engesztelést egy bűntelen ember vagy akár egy angyal élete sem. Csak az Isten-ember Teremtő szerezhet megváltást az emberiségnek.

2. Jézus emberi természetével fátyolozta el isteni természetét. Krisztus az emberi természet köntösével takarta be isteni természetét, félretéve mennyei dicsőségét és fenségét, hogy az emberek el ne pusztuljanak a környezetében. Isten volt akkor is, de nem úgy jelent meg, mint Isten (Fil 2:6–8).

3. Győzedelmesen élt. Krisztus emberi természete egyedül nem állhatott volna ellen Sátán csalásainak, de azért tudott győzni, mert benne lakozott „az istenségnek egész teljessége testileg" (Kol 2:9). Győzni tudott a bűn felett, mert maradéktalanul az Atyára hagyatkozott (Jn 5:19, 30; 8:28), és „az emberi természettel összekapcsolt isteni erő örök győzelmet aratott az ember számára".[23]

Krisztus győzedelmes élete nem saját kizárólagos előjoga. Nem használt olyan erőt, amelyhez az ember ne folyamodhatna. Mi is beteljesedhetünk „az Istennek egész teljességéig" (Ef 3:19). Krisztus isteni ereje által hozzájuthatunk mindenhez, „ami az életre és kegyességre való".

Ennek az a titka, hogy hinnünk kell az „igen nagy és becses" ígéretekben, amelyek által „isteni természet részeseivé" lehetünk, „kikerülvén a romlottságot, amely a kívánságban van e világon" (2Pt 1:3–4).Azt az erőt ajánlja fel, ami által Ő is győzött, hogy mindenki hűségesen engedelmeskedhessen, és győztes életet élhessen.

Krisztus vigasztaló ígérete a győzelemről szól. „Aki győz, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is győztem, és ültem az én Atyámmal az Ő királyi székében." (Jel 3:21)



 
< Előző   Következő >

 
 
 
Hitelvek
1. A Szentírás
2. A Szentháromság
3. Az Atya Isten
4. A Fiú
5. A Szentlélek
6. A teremtés
7. Az ember természete
8. A nagy küzdelem
9. Krisztus élete, halála és feltámadása
10. A megváltás élménye
11. Növekedés Krisztusban
12. Az egyház
13. A maradék és küldetése
14. Krisztus testének egysége
15. A keresztség
16. Az úrvacsora
17. Lelki ajándékok és szolgálatok
18. A prófétaság ajándéka
19. Isten törvénye
20. A szombat
21. A sáfárság
22. Keresztényi magatartás
23. Házasság és család
24. Krisztus szolgálata a mennyei templomban
25. Krisztus második eljövetele
26. Halál és feltámadás
27. A millennium eseményei és a bűn vége
28. Az új Föld
Joomla Toplista