20. A szombat

A Hetednapi Adventista Egyház 28 hitelve -

Tartalom
1. oldal
2. oldal
3. oldal
4. oldal

oldal 4 / 4

A szombat megtartása

Ahhoz, hogy a „megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt" (2Móz 20:8) parancsának eleget tudjunk tenni, az egész hét folyamán gondolnunk kell a szombatra; és hogy Istennek tetsző módon megtartsuk, meg kell tennünk a szükséges előkészületeket. De vigyázzunk, nehogy annyira kifárasszuk magunkat a hét folyamán, hogy ne tudjunk részt venni a szombati istentiszteleten.

Mivel a szombat az Istennel való különleges közösség napja, amely az irgalmas Isten teremtési és megváltási munkájának örömteli ünneplésére hív, el kell kerülnünk mindent, ami rontja a szombat szent légkörét. A Biblia előírja, hogy szombaton ne végezzünk világi dolgokat (2Móz 20:10), szüneteltessünk minden kenyérkereseti munkát, minden üzletelést (Neh 13:15-22). Meg kell dicsőítenünk Istent, dolgainkat „nem tévén, foglalkozást sem találván, ha-mis beszédet sem szólván" (Ésa 58:13). Ha saját kedvtelésünkre fordítjuk ezt a napot, ha világi dolgokkal foglalkozunk, azokról beszélgetünk és gondolkodunk, vagy ha sportolunk, ez megtöri Teremtőnkkel való közösségünket, és megszentségteleníti a szombatot.^[48] A szombatparancs iránti tiszteletünknek ki kell terjednie mindenkire, aki a hatáskörünkbe tartozik, a gyermekeinkre, munkásainkra, még vendégeinkre is, sőt állatainkra is (2Móz 20:10), hogy ők is részesülhessenek a szombat áldásaiban.

A szombat péntek este, naplementével kezdődik, és szombaton naplementével végződik (lásd 1Móz 1:5; vö. Mk 1:32).^[49] A Szentírás a szombat előtti napot (a pénteket) „az előkészület napjának" (Mk 15:42 - új prot. ford.), a szombatra való felkészülés napjának nevezi, hogy semmi ne rontsa meg a szombat szentségét. Ezen a napon, akik a család táplálékáról gondoskodnak, készítsék elő a szombati ételeket, hogy a szent napon ők is megpihenhessenek (lásd 2Móz 16:23; 4Móz 11:8).

Jól tennék a család tagjai, illetve a hívők csoportjai, ha pénteken, röviddel naplemente előtt összegyűlnének, hogy énekeljenek, imádkozzanak, és Isten Igéjét olvassák. Így hívják meg Krisztus Lelkét, mint kedves vendéget. Hasonlóképpen istentisztelettel fejezzék be a szombatot a naplemente közeledtével, Isten jelenlétét és vezetését kérve a következő hétre.

Isten arra szólítja fel népét, hogy tegye a szombatot az öröm napjává (Ésa 58:13). Hogyan teheti ezt? Csak akkor részesülhetnek abban az igazi örömben és megnyugvásban, amit Isten akar adni nekik ezen a napon, ha Krisztusnak, a szombat Urának példáját követik.

Krisztus rendszeresen részt vett a szombati istentiszteleteken, szolgálatokat vállalt, és vallási eligazítást adott (Mk 1:21; 3:1-4; Lk 4:16-27; 13:10). De az istentiszteletek látogatásán túl is kereste az emberek társaságát (Mk 1:29-31; Lk 14:1), a szabadban időzött (Mk 2:23), és széjjeljárva, szent, irgalmas dolgokat cselekedett. Amikor csak tehette, gyógyította a betegeket és szenvedőket (Mk 1:21-31; 3:1-5; Lk 13:10-17; 14:2-4; Jn 5:1-15; 9:1-14).

Amikor bírálták a szenvedések enyhítéséért, Jézus így válaszolt: „Szabad... szombaton jót cselekedni" (Mt 12:12). A gyógyítással nem rontotta meg a szombatot, sem nem törölte el. De véget vetett azoknak a terhes szabályoknak, amelyek eltorzították a szombatnak a felüdülés és öröm napjaként való megünneplését és mint Istentől kapott eszköznek a jelentőségét.^[50] Isten a szombatot az emberiség lelki gazdagítására szánta. Helyes az olyan tevékenység, amely erősíti az Istennel való közösséget; helytelen, ami eltérít ettől a céltól, és a szombatot csupán munkaszüneti nappá teszi.

A szombat Ura mindenkit példája követésére szólít. Akik elfogadják ezt a meghívást, azoknak a szombat gyönyörűség és a lelki táplálkozás napja, a menny előíze; felismerik, hogy „Isten a szombatot a csüggedés megelőzésére szánta. A hetedik nap hétről hétre megvigasztalja lelkünket, és bizonyossá teszi, hogy bár jellemünk befejezetlen, Krisztusban mégis tökéletes. Golgotai tettével engesztelést szerzett értünk,és beléphetünk az Ő nyugalmába."^[51]

Lábjegyzet

1.		John N. Andrews, History of the Sabbath, 2. bővített kiadás, Battle Creek, MI; Seventh-day Adventist Publishing Assn., 1873., 3. bőv. kiad., 575. oldal
2.		SDA Bible Commentary, jav. kiad., 1/220. oldal
3.		I. m.
4.		J. L. Shuler, God's Everlasting Sign (Nashville: Southern Pub. Assn., 1972), 114-116. oldal; M. L. Andreason, The Sabbath Pátriárkák és próféták, 263-264. oldal; White: A nagy küzdelem, 546, 569. oldal (Washington, D. C.; Review and Herald, 1942), 248. oldal; Wallenkampf, „The Baptism, Seal, and Fullness of the Holy Spirit" (kiadatlan kézirat), 48. oldal; White:
5.		White: Pátriárkák és próféták, 264. oldal
6.		Wallenkampf, „Baptism, Seal, and the Fullness of the Holy Spirit", 48. oldal
7.		SDA Bible Commentary, jav. kiad., 1/605. oldal
8.		„Sabbath", SDA Encyclopedia, jav. kiad., 1239. oldal
9.		„Sabbath, Annual", i. m. 1265. oldal
10.		Jonathan Edwards, The Works of President Edwards (New York: Leavitt & Allen, Worchester, hasonmás kiadás, 1852), 4/622. oldal. A puritánok a vasárnapot a keresztény szombatnak tartották.
11.		Érdekes, hogy „nagy nap" volt az, amelyen Jézus a sírban pihent - mert ez a szombat egyrészt a hét hetedik napja volt, másrészt a kovásztalan kenyerek hetének első szombatja. A megváltás csúcspontjának napja volt ez a nap! A teremtéskor elhangzott „igen jó" eggyé olvadt az „elvégeztetett" kijelentéssel, amikor az Alkotó és a Bevégző ismét pihent munkája után.
12.		Samuele Bacchiocchi, Rest for Modern Man (Nashville: Southern Pub. Assn., 1976), 8-9. oldal
13.		„Sabbath", SDA Encyclopedia, jav. kiad., 1244. oldal. Lásd SDA Bible Commentary, jav. kiad., 7/205-206. oldal is; vö. White, „The Australia Camp Meeting", Review and Herald, 1896. január 7., 2. oldal
14.		Lásd SDA Bible Commentary, jav. kiad., 7/735-736. oldal. Vö. White: Az apostolok története, 398. oldal
15.		„Sabbath", SDA Encyclopedia, 1237. oldal
16.		A. H. Strong, Systematic Theology, 408. oldal
17.		White: Pátriárkák és próféták, 22. oldal
18.		Bacchiocchi, Rest for Modern Man, 15. oldal
19.		I. m., 19. oldal
20.		White, Testimonies, 6/350. oldal
21.		Andreasen, Sabbath, 25, oldal
22.		A törvényeskedést úgy lehetne meghatározni, hogy „próbálkozás az üdvösség egyéni erőfeszítéssel való megszerzésére. Ragaszkodás a törvényhez és bizonyos előírások megtartásához, mint az Isten előtt való megigazulás eszközéhez. Ez helytelen, mert ‘a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg őelőtte' (Róma 3:20)." (Shuler, God's Everlasting Sign, 90. oldal). Shuler így folytatja: „Akik a szombat megtartását törvényeskedésnek nyilvánítják, vegyék fontolóra a következőt. Ellentmond-e a kegyelem általi üdvösségnek az újjászületett keresztény, ha tartózkodik a hamis istenek imádásától, és tiszteletet tanúsít a második és harmadik parancsolat iránt? Erkölcsi tisztaság, becsületesség, igazmondás, ahogy a hetedik, nyolcadik és kilencedik parancsolat tanítja, ellentétben áll-e az ingyen kegyelemmel? Mindkét kérdésre ‘Nem' a felelet. Nem törvényeskedés az, ha valaki megújult lélekkel megtartja a hetedik napot, és nincs ez ellentétben a csak kegyelem általi üdvösséggel. Valójában a szombat parancsolata az egyetlen olyan szabály a törvényben, amely a bűntől való szabadulás és a csakis kegyelem általi megszentelődés jeleként szerepel." (I. m.)
23.		I. m., 89. oldal
24.		I. m., 94. oldal
25.		Andreasen, Sabbath, 105. oldal
26.		SDA Bible Commentary, jav. kiad., 8/420. oldal
27.		I. m.
28.		James Gibbons, The Faith of our Fathers, 47. jav., bőv. kiad. (Baltimore; John Murphy & Co., 1895), 111112. oldal. R. W. Dale, egy kongregacionalista mondta: „Teljesen világos, hogy bármilyen szigorúan vagy ájtatosan töltjük is el a vasárnapot, nem tartjuk meg a szombatot... A szombat határozott isteni parancson alapszik. Nem hivatkozhatunk egy ilyen parancsra a szombat megtartásának kötelezettsége ellen" (R. W. Dale, The Ten Commandments, 4. kiad. [London; Hodder and Stoughton, 1884], 100. oldal.
29.		Andrew T. Lincoln, „From Sabbath to Lord's Day: A Biblical and Theological Perspective," From Sabbath to the Lord's Day: A Biblical, Historical and Theological lnvestigation, szerk.: D. A. Carson (Grand Rapids; Zondervan, 1982), 386. oldal
30.		I. m., 392. oldal
31.		Lásd Justin Martyr, First Apology, Ante-Nicene Fathers (Grand Rapids; Wm. B. Eerdmans, 1979), 1/186. oldal; Maxwell, God Cares (Mountain View, CA, Pacific Press, 1981), 1/130. oldal
32.		Lásd például Bacchiocchi, „The Rise of Sunday Observance in Early Christianity", The Sabbath in Scripture and History, szerk.: Kenneth A. Strand (Washington, D. C.; Review and Herald, 1982), 137. oldal; Bacchiocchi, From Sabbath to Sunday(Rome: Pontifical Gregorian University Press, 1977), 223-232. old.
33.		Socrates, Ecclesiastical History, 5/22. fejezet, Nicene and Post-Nicene Fathers, 2. sorozat (Grand Rapids, Wm. B. Eerdmans, 1979), 2/132. oldal
34.		Sozomen, Ecclesiastical History, 7/19. fejezet, Nicene and Post-Nicene Fathers, 2. sorozat, 2/390. oldal
35.		Maxwell, God Cares, 1/131. oldal
36.		Gaston H. Halsberghe, The Cult of Sol Invictus (Leiden: E. J. Brill, 1972.; 26, 44. oldal. Lásd még Bacchiocchi, „Rise of Sunday Observance," 139. oldal
37.		Bacchiocchi, „Rise of Sunday Observance", 140. oldal Lásd még Bacchiocchi, From Sabbath to Sunday, 252-253. oldal
38.		Lásd például Maxwell, God Cares, 1/129. oldal; H. G. Heggtveit, Illustreret Kirkehistorie (Christiania [Oslo]: Cammermeyers Boghandel, 1891-1895), 202. oldal
39.		Codex Justinianus, 3. könyv, cím: 12, 3, Schaff, History of the Christian Church,5. kiad. (New York; Charles Scribner, 1902), 3/380, oldal, 1. megjegyzés
40.		Laodiceai zsinat, 29. kánon, Charles J. Hefele,A History of the Councils of the Church From the Original Documents, Henry N. Oxenham fordításában és kiadásában (Edinburgh; T and T Clark, 1876), 2/316. oldal. Lásd még SDA Bible Student's Source Book, jav. kiad., 885. oldal
41.		Giovanni Domenico Mansi szerkesztésében, Sacrorum Conciliorum, 9/919. hasáb, ahogy Maxwell idézte a God Cares 1/129. oldalán. Részben idézve az Andrews, History of the Sabbath and First Day of the Week 374. oldalán
42.		Lucius Ferraris „Papa", 2. cikk, Prompta Bibliotheca (Venetiis [Velence]; Caspa Storti, 1772), 6/29. oldal, ahogy az SDA Bible Students' Source Book, jav. kiad. 680. oldalán levő fordításban megjelent
43.		John Eck, Enchiridion of Commonplaces Against Luther and Other Enemies of the Church, fordította Ford L. Battles, 3. kiad. (Grand Rapids; Baker, 1979), 13. oldal
44.		Gaspare [Ricciulli] de Fosso, Előadás a tridenti zsinat 17. ülésén, 1562. január 18., Mansiban,Sacrorum Conciliorum,33/529-530. hasáb, ahogy az SDA Bible Students' Source Book, jav., szerk. példányának 887. oldalán fordításban megjelent
45.		Peter Geiermann, The Convert's Catechism of Catholic Doctrine (Rockford, IL; Tan Books and Publishers, 1977), 50. oldal
46.		John A. O'Brien, The Faith of Millions, jav. kiad. (Huntigton, IN; Our Sunday Visitor Inc., 1974), 400-401. oldal
47.		Vö. White: A nagy küzdelem, 402-403. oldal
48.		White, Selected Messages, 3/258. oldal
49.		Ahogy a Szentírás teremtéstörténetéből világos, egy-egy nap naplementétől naplementéig tart. Lásd 3Móz 23:32. verset is
50.		Felhatalmazza-e Krisztus példája a keresztény kórházakat arra, miszerint hét napon át szolgáljanak anélkül, hogy a szombati pihenést lehetővé tennék személyzetük számára? Ellen G. White, felismerve a kórházi személyzet szükségleteit, ezt mondta: „A Megváltó - példájával - megmutatta nekünk, hogy helyes a szenvedést enyhíteni ezen a napon; de ne végezzenek az orvosok és ápolók szükségtelen munkát. Azt az általános kezelést vagy azokat a műtéteket, amelyek várhatnak, a következő napra kell halasztani. Tudják meg a betegek, hogy az orvosoknak is szükségük van egy nap pihenésre!" (Medical Ministry [Mountain View, CA; Pacific Press, 1963], 214. oldal). Az erre az egészségügyi szolgálatra kapott honoráriumot szeretetmunkára kell félretenni. Ellen G. White ezt írta: „Szükséges lehet a szent szombat óráit is az emberiség szenvedésének enyhítésére szentelni. De az erre a munkára kapott fizetést az Úr tárházába kell tenni, hogy az arra érdemes szegények részére használják fel, akiknek szükségük van az orvos szaktudására, de nem áll módjukban azért fizetni" (I. m., 216. oldal).
51.		George E. Vandeman, When God Made Rest (Boise, ID; Pacific Press, 1987), 21. oldal

<< Előző - Következő

< Előző		Következő >

[ Vissza ]