1.

L. A, King, „Legalism or Permissiveness: An Inescapable Dilemma?" The Christian Century, 1980. április 16., 436. oldal

2.

Az egészséges életmód bibliai alapjának a Hetednapi Adventista Egyházban való lefektetéséről lásd Damsteegt, Foundation of the Seventh-day Adventists Message and Mission, 221-240. oldal; Damsteegt, „Health Reforms and the Bible in Early Sabbatarian Adventism," Adventist Heritage, 1978. Winter, 13-21. oldal

3.

Lásd Lewis R. Walton, Jo Ellen Walton, John A. Scharffenberg, How You Can Live Six Extra Years (Santa Barbara, CA; Woodbridge Press. 1981), 4. oldal; D. C) Nieman and H. J. Stanton, „The Adventist Lifestyle; A Better Way to Live," Vibrant Life, 1988. március, április, 14-18. oldal

4.

Zondervan Pictorial Encyclopedia of the Bible (Grand Rapids, MI; Zondervan Publishers, 1975), 1. kötet, 884. oldal

5.

C. B. Haynes, „Church Standards, No. 5", Review and Herald, 1941. október 30., 7. oldal

6.

Ezeknek az egészségügyi szabályoknak a bővebb feldolgozását lásd V W. Foster, New Start (Santa Barbara, CA; Woodbridge Press, 1988.

7.

Lásd például Kenneth H. Cooper, Aerobics Program for Total Well Being (New York; M. Evans, 1982); Physical Fitness Education Syllabus (Loma Linda, CA; Department of Health Science, School of Health, Loma Linda University, 1976-1977); John Dignam, „Walking Into Shape", Signs of the Times, 1987, 16. oldal; B. E. Baldwin, „Exercise", Journal of Health and Healing 11, No. 4 (1987); 20-23; Jeanne Wiesseman, Physical Fitness, Abundant Living Health Service, 5. kötet (Loma Linda, CA; School of Health, Loma Linda University, év nélkül), 21, 37-38, 45. oldal. Lásd Dianne-Jo Moore, „Walk Your Tensions Away", Your Life and Health, No. 4 (1984); 12, 13

8.

A testmozgás különböző formái között a gyaloglást tartják az egyik legjobbnak. Lásd: J. A. Scharffenberg, „Adventist Responsibility in Exercise" (kiadatlan kézirat); White, Testimonies, 3/78. oldal; White, „Temperance", Health Reformer, 1872. április, 122. oldal; Dignam, „Walking Into Shape", 16-17. oldal

9.

Megállapították, hogy a koffein is emeli a vér koleszterinszintjét, a vérnyomást, fokozza a gyomornedv kiválasztását, az emésztési zavarokat, valamint a szív- és cukorbetegség, vastagbél-, hólyag- és hasnyálmirigyrák kockázatát. Terhesség alatti nagy mennyiségű kávé fogyasztása növeli a szüléskor előforduló problémák és az alacsony születési súly kockázatát. Lásd Robert O'Brien and Sidney Cohen, „Caffeine", Encyclopedia of Drug Abuse (New York; Facts on File, 1984), 50-51. oldal; Marjorie V. Baldwin, „Caffeine on Trial", Life and Health, 1973. október, 10-13. oldal; E. D. Gorham, L. F. Garland, F. C. Garland és mások, „Coffee and Pancreatic Cancer in a Rural California County", Western Journal of Medicine, 1988. január, 48-53. oldal; B. K. Jacobsen, and D. S. Thelle, „The Tromso" Heart Study: Is Coffee Drinking an Indicator of a Lifestyle With High Risk for Ischemic Heart Disease?" Acta Medica Scandinavica, 222, No. 3 (1987), 215-221; J. D. Curb, D. M. Reed, J. A. Kautz, and K. Yano, „Coffee, Caffeine and Serum Cholesterol in Japanese Living in Hawaii," American Journal of Epidemiology, 1986. április, 648-655. oldal. A nagy mennyiségű kávét fogyasztók „kevésbé aktívak a vallásban". „B. S. Victor, M. Lubetsky, and J. F. Greden, „Somatic Manifestations of Caffeinism," Journal of Clinical Psychiatry, 1981. május, 186. oldal). A különböző italok koffeintartalmáról lásd „The Latest Caffeine Scoreboard", FDA Consumer, 1984. március, 14-16. oldal; Bosley, „Caffein: Is It so Harmless?" Ministry, 1986. augusztus, 28. oldal; Winston J. Craig and Thuy T. Nguyen, „Caffeine and Theobromine levels in Cocoa and Carob Products," Journal of Food Science, 1984, január-február, 302-303, 305. oldal

10.

Ami a keringési rendszert illeti, a dohány növeli a szívinfarktus, magas vérnyomás és a periférikus érbetegségek kockázatát, például a Bürger-kórét, ami szükségessé teszi az ujjak amputálását. Ami a légzőszerveket illeti, a dohány növeli a halálozások számát a tüdőrák, a krónikus bronchitis és a tüdőtágulás következményeként. Bénítja a tüdőt és hörgőt tisztító csillószőröket, és ez a gége-, száj-, nyelőcső-, húgyhólyag-, vese- és hasnyálmirigyrák kialakulásához vezet. Hatással van a vastagbélfekélyek és a fekélyek okozta komplikációkkal kapcsolatos halálesetek számának növekedésére. Lásd például Smoking and Health: A Report of Surgeon General (Washington, D. C.; U. S. Department of Health, Education, and Welfare, 1979).

11.

Lásd például Galen C. Bosley, „The Effects of Small Quantities of Alcohol", Ministry, 1986. május, 24-27. oldal. A társasági ivók között az alkohol a homloklebeny, az erkölcsi ítélőképesség központjának zsugorodását okozza (L. A. Cala, B. Jones, P. Burns és mások, „Results of Computerized Tomography, Psychometric Testing and Dietary Studies in Social Drinkers, With Emphasis on Reversibility After Abstinence", Medical Journal of Australia, 1983. szept. 17, 264-269. oldal). Vö. Bosley, „Why a Health Message", Adventist Review, 1987. július 30., 15. oldal. Társasági ivókon végzett pszichológiai vizsgálat kimutatta, hogy a szellemi képességeik és intellektuális teljesítményeik jelentősen csökkentek (D. A. Parker, E. S. Parker, J. A. Brody and R. Schönberg, „Alcohol Use and Cognitive Loss Among Employed Men and Women", American Journal of Public Health, 1983. május, 521-526. oldal). Ahogy az alkoholfogyasztás nő, a templomi látogatottság csökken. (A. M. Eward, R. Wolfe, P. Moll, and E. Harburg, „Psychosocial and Behavioral Factors Differentiating Past Drinkers and Lifelong Abstainers", American Journal of Public Health, 1986. január, 69, oldal

12.

Lásd a 15. fejezet 8. lábjegyzetét az úrvacsorai bor megtárgyalásáról!

13.

Az Ótestamentum a bort általában a jajin szóval fejezi ki. Ez a szó a szőlő nedvét minden állapotában - az erjedetlentől az erjedtig - jelenti, bár gyakran a teljesen megérett bort értik alatta, amely alkoholt tartalmaz. Az erjedetlen borra alkalmazott szokásos szó a tirosh. Ezt gyakran „új bor"-nak fordítják, amely afrissen préselt szőlőlé. Mindkét kifejezést az Ótestamentum görög fordítása, a Septuaginta (LXX) oinosnak adja vissza. Oinos az a szó, amelyet az Újtestamentum általában használ a borra, és mind erjedt, mind erjedetlen bort ért alatta, a szövegben elfoglalt helyétől függően. (Ami az Ótestamentumot illeti, lásd Robert P. Teachout, „The Use of »Wine« in the Old Testament" (Th. D., disszertáció, 1979, kapható a University Microfilms International útján, Ann Arbor, MI); Lael O. Caesar, „The Meaning of Jajin" (kiadatlan bölcsészdoktori disszertáció, Andrews University, Berrien Springs, MI, 1986; William Patton, Bible Wines (Oklahoma City, OK; Sane Press, év nélkül), 544. oldal.

Az „erős ital" (héberül sekar) kifejezés édes italt jelent, rendszerint erjedtet, és nem szőlőből, hanem valami másból készül. Olyan terméket jelent, mint a sör (árpából, kölesből vagy búzából) és datolya- vagy pálmabor. Ez a kifejezés nem vonatkozik a desztillált szeszes italokra, mert az izraeliták nem ismerték a desztillációt (Patton, 57-58, 62. oldal).

Erjedt bor. A Szentírás elítéli az alkoholtartalmú bor fogyasztását, mert erőszakossá tesz, nyomort és pusztulást okoz (Péld 4:17; 23:29, 35). A vallási vezetőket elnyomókká teszi (Ésa 56:10-12), az izraeli vezetők (Ésa 28:7) és Belsazár király józansága elvesztésére (Dán 5:1-30) emlékeztet.

Erjedetlen bor. A Biblia kedvezően nyilatkozik az erjedetlen borról vagy gyümölcsléről, és mint nagy áldást ajánlja. Ez az ital áldozatként mutatandó be Istennek (4Móz 18:12-13; Neh 10:37-39; 13:12-13).Ez Isten egyik nagy áldása (1Móz 27:28, „új bor"; 5Móz 7:13; 11-14; Péld 3:10; Ésa 65:8; Jóel 3:18), „isteneket és embereket vidámít" (Bír 9:13), és lelki áldásokat jelképez (Ésa 55:1-2; Péld 9:2-3). Ezenkívül egészséges ital (1Tim 5:23).

14.

Lásd pl.: Drug Enforcement Administration, Drugs of Abuse, 3. kiad. (Washington D. C.; United State Department of Justice, év nélkül); Dan Sperling, „Drug Roundup," Adventist Review, 1987. április 9., 12-13. oldal

15.

SDA Church Manual, 147. oldal

16.

I. m.

17.

I. m., 148. oldal. Példaként arra, hogy számos modern zene és szórakozás mennyire lealacsonyító, lásd Tipper Gore, Raising PG Kids in an X-rated Society (Nashville, TN Abingdon Press, 1987)

18.

„A szórakozás másik, bűnös hatású formája a társas tánc. ‘A táncos szórakozás, ahogy napjainkban szokásos, a romlottság iskolája, a társadalom félelmes átka' - Messages to Young People, 399. oldal. (Lásd a 192. oldalt is) (Lásd 2Kor 6:15-18; 1Jn 2:15-17; Jak 4:4; 2Tim 2:19-22; Ef 5:8-11; Kol 3:5-10)." Tekintettel arra, hogy e hatások bűnre visznek, a keresztények ne támogassák „az üzletszerű szórakozásokat, amelyek összekapcsolnak a világi, gondatlan, mulatni vágyó tömegekkel, akik ‘inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői' (2Tim 3:4)." (SDA Church Manual, 148. oldal)

19.

I. m., 146-147. oldal

20.

A vegetáriánus étrend megfelelő voltáról lásd S. Havala, J. Dwyer, „Position of the American Dietetic Association: Vegetarian Diets - Technical Support Paper", Journal of the American Dietetic Association, 1988. március, 352-355. oldal; Terry D. Shultz, Winston J. Craig és mások „Vegetarianism and Health" in: Nutrition Update, 2. kötet, 1985., 131-141. oldal; U. D. Register and L. M. Sonnenberg, „The Vegetarian Diet", Journal of the American Dietetic Association, 1973. március, 253-261. oldal

21.

Lásd a Nemzeti Hús- és Baromfivizsgáló Bizottság programjának tudományos alapjával kapcsolatban:Meat and Poultry Inspection (Washington D. C.; National Academic Press, 1985), 21-42. oldal; John A. Scharffenberg, Problems With Meat (Santa Barbara, CA; Woodbridge Press, 1979), 32-35. oldal

22.

Lásd például a Hús- és Baromfivizsgáló Bizottság,Meat and Poultry Inspection, 68-123. oldal; Robert M. Andrews, „Meat Inspector: »Eat at Own Risk«", Washington Post, 1987. május 16.

23.

Frank Young, az élelmiszer és gyógyáru ügyintézésének megbízottja és Stanford Miller, az élelmiszer-biztonság és alkalmazott élelmezés FDA központjának igazgatója, ahogy Carole Sugarman idézi: „Rising Fear Over Food Safety", Washington Post, 1986. július 23. Vö. White, Counsels on Diet and Foods (Washington, D. C.; Review and Herald, 1946), 384-385. oldal

24.

Scharffenberg, Problems With Meat, 12-58. oldal

25.

Lásd Shea, „Clean and Unclean Meats" (kiadatlan kézirat, Biblical Research Institute, General Conferenceof SDA)

26.

Winston J. Craig, „Pork and Shelfish, How Safe Are They?" Health and Healing, 12, No. 1 (1988); 10-12

27.

Az Újtestamentum véleménye a szentségről megegyezik az Ótestamentuméval. Érdeklődést tanúsít éppúgy az ember lelki, mint fizikai jóléte iránt (Mt 4:23; 1Thessz 5:23; 1Pt 1:15-16).

Márknak az a kijelentése, hogy Jézus „tisztának nyilvánított minden ételt" (Mk 7:19 - új prot. ford.), nem azt jelenti, hogy megszüntette a tiszta és tisztátalan ételek közötti különbségtételt. Jézus beszélgetésének, amelyet a farizeusokkal és írástudókkal folytatott, semmi köze nem volt az ételek fajtájához, hanem ahhoz a módhoz, ahogyan a tanítványok éltek velük. A kérdés akörül forgott, hogy szükség van-e, vagy nincs szükség az étkezés előtti rituális kézmosásra (Mk 7:2-5). Jézus tulajdonképpen arra célzott, hogy nem a mosdatlan kézzel evett étel szennyezi be az embert, hanem a szívből jövő gonosz dolgok (Mk 7:20-23), mert az étel nem a szívébe megy, hanem a gyomrába; és az árnyékszékbe kerül. Ezzel Jézus azt nyilvánította ki, hogy minden, mosdatlan kézzel evett étel „tiszta" (Mk 7:19). Az itt használt görög étel (bromata) szó általános kifejezés az ételre, amely emberi használatra alkalmas mindenféle ételre vonatkozik, nemcsak a húsételekre.

Péter látomása, amelyet az Apostolok Cselekedete szerint az állatokról látott, nem azt tanítja, hogy a tisztátalan állatok eledelre alkalmassá lettek, hanem azt, hogy a pogányok nem tisztátalanok, és hogy Péter barátkozhat velük anélkül, hogy megfertőződne. Péter is így értette és magyarázta a látomást. „Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges vagy tisztátalan embernek" (ApCsel 10:28).

A rómaiakhoz és a korinthusiakhoz intézett levelében (Róm 14:1; 1Kor 8:4-13; 10:25-28) Pál a pogány világban elterjedt gyakorlatra, a bálványoknak bemutatott húsételáldozatokra célzott a keresztényeknek. A kérdés az őskeresztények között az volt, hogy bálványimádást jelent-e az, ha a bálványoknak bemutatott ételből esznek. Akinek nem volt erős a hite, az csak zöldséget evett, amit nem mutattak be áldozatként a bálványoknak. Pál azt szorgalmazta, hogy senki ne vesse meg azokat, akik zöldséget esznek, vagy ne ítélje el azt, aki azt hiszi, hogy „mindent ehet", ami táplálékra alkalmas (Róm 14:2).

Pál óvott attól a későbbi eretnekségtől, amely megtiltja a hívőknek, hogy éljenek azzal a két dologgal, amelyet Isten a teremtéskor adott az emberiségnek, a házassággal és a táplálékkal. Táplálék minden olyan étel, amelyet Isten emberi fogyasztásra teremtett. Pálnak ezeket a szavait ne úgy értsük, hogy Isten tisztátalan ételeket „teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot" (1Tim 4:3).

28.

A bors, az erős fűszerek, a mustár, az ecetes savanyúság és hasonló anyagok ártalmasak a gyomornak. Először izgatják a gyomorfalat, majd kikezdik a nyálkahártyát, és megszüntetik az ártalommal szembeni ellenálló képességét. A gyomor izgalmi állapota kihat az agyra, ami viszont befolyásolja a kedélyállapotot, és gyakran ingerlékennyé teszi az embert. Vö. M. A. Schneider és mások, „The Effect of Spice Ingestion on the Stomach", American Journal of Gastroenterology, 26 (1956); 722, ahogy a „Physiological Effects of Spices and Condiments" című mű idézi (Loma Linda, CA; Department of Nutrition, School of Health, Loma Linda University [sokszorosítva]). White, Counsels on Diet and Foods, 339-345. oldal.

29.

A fűszerek a nyelőcsövet is gyulladásba hozhatják, és tönkretehetik a vékonybél és vastagbél nyálkahártyáját. Izgatják a vesét, és fokozhatják a magas vérnyomást. Egyesek rákot okozhatnak. Lásd Kenneth I. Burke and Ann Burke, „How Nice is Spice?" Adventist Review, 1987. január 8., 14-15. oldal; Táplálkozási osztály: „Spices and Condiments"; Marjorie V. Baldwin and Bernen E. Baldwin, „Spices-Recipe for Trouble", Wildwood Echoes, 1978-79 telén, 8-11. oldal.

30.

William G. Johnsson, „On Behalf of 5implicity", Adventist Review, 1986. március 20., 4. oldal

31.

The SDA Bible Commentary, 1/417

32.

Lásd a h. n. adventisták észak-amerikai divíziójának év végi ülésén hozott határozatokat (1986), 23-25.oldal

33.

A kozmetikumok használata nem egészen ártalmatlan. A készítésükhöz felhasznált vegyi anyagok a bőrön keresztül bekerülhetnek a véráramba, és a vegyi anyagtól és a személy érzékenységétől függően árthatnak az egészségnek. Lásd N. Shafer, R. W. Shafer, „Potential Carcinogenic Effect of Hair Dyes," New York State Journal of Medicine, 1976. március, 394-396. oldal; Samuel J. Taub, „Cosmetic Allergies: What Goes on Under Your Makeup," Eye, Ears, Nose, and Throat, 1976. április, 131-132. oldal; S. J. Taub, „Contaminated Cosmetics and Cause of Eye Infections", Eye, Ears, Nose, and Throat, 1975, február, 81-82. oldal; Vö. White, „Words to Christian Mothers", Review and Herald, 1871. október 17.

34.

White: Jézus élete, 574. oldal