2024.  március  28.  Csütörtök
Napnyugta: 18:09
NyitólapOldaltérképLinkekElérhetőségLogin
 
 
 
 
 
      Címlap arrow Kik az Adventisták arrow Hitelvek arrow 28. Az új Föld
28. Az új Föld PDF Nyomtatás E-mail
A Hetednapi Adventista Egyház 28 hitelve -
Tartalom
1. oldal
2. oldal

Az Újföldön, ahol igazság lakozik, Isten örök otthont, az örök élethez tökéletes környezetet, szeretetet és örömöt, valamint az Ő jelenlétében való tanulást biztosít a megváltottaknak. Isten népével akar lakni, itt nincs szenvedés és halál. A nagy küzdelemnek vége van és nem lesz többé bűn. Minden dolog, élő és élettelen együttesen hirdeti, hogy Isten a szeretet; és Ő mindörökké uralkodik. Ámen. (2Pt 3:13; Ésa 35; 65:17-25; Mt 5:5; Jel 21:1-7; 11:15; 22:1-5)

Egy fiú, miután túlélte a halálos veszedelmet, megkönnyebbülten mondta: „Az én otthonom a mennyben van, de nincs honvágyam." Hozzá hasonlóan, sokan a halál közelségében a mennyet „a más helynél" kívánatosabbnak tartják, de egy pillanat múlva győz a megfogható élethez - az itt és mosthoz - való ösztönös ragaszkodás. Ez az érzés akkor volna igazolható, ha a valóságnak megfelelnének azok a nézetek, amelyeket sokan a halál utáni életről vallanak. De a szentírási leírások és utalások szerint az az élet, amelyet Isten készít a megváltottaknak, annyira felülmúlja mostani életünket, hogy kevesen tétováznának, feladják-e ezt a világot az újért.

 

Az új Föld jellemzése

Kézzelfogható valóság. A Biblia első két fejezete elmondja, hogy Isten tökéletes világot teremtett az emberiség otthonául. A Biblia utolsó két fejezete hasonlóképpen arról beszél, hogy Isten tökéletes világot teremt az emberiség részére - de ez újjáteremtés, a föld helyreállítása a bűn okozta romlásból.

A Biblia újra és újra kijelenti, hogy a megváltottaknak ez az örök otthona valóságos hely lesz, amelyet valóságos testű és agyú emberek látnak, hallanak, érintenek, ízlelnek, szagolnak, megmérnek, ábrázolnak, és teljes mértékben tapasztalnak. Isten az új földön fogja elhelyezni ezt a valóságos mennyet.

2Péter 3. fejezete tömören foglalja össze e fogalom szentírási hátterét. Péter az özönvíz előtti világról, mint „az akkori világról" beszél, amelyet a víz elpusztított. A második világ „a mostani... föld"; az a világ, amely tűz által megtisztul, hogy utat nyisson a harmadik világnak, az új földnek, amelyben „igazság lakozik" (6-7, 13. vers).[1] A „harmadik világ" ugyanolyan valóságos lesz, mint az első kettő.

Folytonosság és különbözés. Az „új föld" kifejezés mind a folytonosságot, mind a jelenlegi földtől való különbözést kifejezi.[2] Péter és János látomásban látta a tűz által minden szennytől megtisztított, majd helyreállított régi földet (2Pt 3:10-13; Jel 21:1).[3] Tehát az új föld mindenekelőtt ez a föld, és nem valamilyen idegen hely. Megújítva bár, mégis ismerős, ismert ott-hon marad. És jó, hogy ez így van! De új olyan értelemben, hogy Isten eltávolít a földről minden, bűn okozta szennyet.

 

Az új Jeruzsálem

Az új Jeruzsálem ennek az új földnek a fővárosa. Jeruzsálem héber jelentése „a béke városa". A földi Jeruzsálem ritkán felelt meg ennek a névnek, de az új Jeruzsálem pontosan ezt fogja tükrözni.

Összekötő kapocs. Bizonyos értelemben a város összekapcsolja a mennyet és az új földet. A menny elsősorban „eget" jelent. A Szentírás ezen a szón (1) a légköri eget (1Móz 1:20), (2) a csillagos eget (1Móz 1:14-17) és a „harmadik" eget - a Paradicsom helyét - (2Kor 12:2-4) érti. Ebben az összefüggésben a „menny" rokon értelmű lett a Paradicsommal, azzal a hellyel, ahol Isten trónja és lakóhelye van. Tágabb értelemben a Szentírás Isten birodalmát és uralmát, valamint az Ő uralkodását elfogadni kész embereket „a mennyek országának" nevezi.

Isten minden várakozást meghaladóan válaszol a „Mi Atyánk" kezdetű imában elmondott - „Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is" kérésre, amikor az új Jeruzsálemet elhelyezi a Föld bolygón (Jel 21:1-2). Ő nemcsak megújítja a földet, de meg is dicsőíti. Felülmúlva a bukás előtti állapotát, a világegyetem fővárosává lesz.

Fizikai jellemzés. János látomásba illő kifejezésekkel rajzolja meg az új Jeruzsálem szépségét; a város olyan, „mint egy férje számára felékesített menyasszony" (Jel 21:2). A város fizikai tulajdonságainak leírásával valóságos voltát ábrázolja.

1. Világossága. Az első jellegzetesség, amit János észrevett, amint nézte a „menyasszonyt, a Bárány feleségét", a „világossága" volt (Jel 21:9,11). Isten dicsősége világítja meg a várost, fölöslegessé téve a nap és a hold fényét (Jel 21:23-24). Semmilyen sötét sikátor nem csúfítja el az új Jeruzsálemet, mert falai és utcái áttetszők, és „éjszaka... ott nem lesz" (Jel 21:25). „Nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket." (Jel 22:5)

2. Felépítése. Isten csak a legértékesebb anyagokat használta a város építéséhez. A fa-la jáspisból, „kristálytiszta... kőből" van (Jel 21:11, 18). Az alapokat tizenkét különböző drágakő díszíti: jáspis, zafír, kalcedon, smaragd, szárdonix, sárdius, krizolit, berill, topáz, krizopráz, jácint, ametiszt (Jel 21:19-20).

Ezek a drágakövek azonban nem a fő építőanyagok. Mert a város legnagyobb részét - épületeit és utcáit - aranyból készítette Isten (Jel 21:18, 21), olyan bőségesen használva ezt az értékes fémet, ahogy az emberek ma a betont használják. Ez az arany bármilyen ma ismert aranynál finomabb, mert János „tiszta üveghez hasonló" aranynak nevezi (Jel 21:18).

A városba tizenkét kapun lehet belépni. Minden egyes kapu egy-egy gyöngyből készült. „A gyöngy a szenvedés gyümölcse, egy pici izgató anyag csúszik be az osztriga kagylójába, és ahogy a kis teremtés szenved, az izgató anyagot csillogó drágakővé alakítja át. A kapuk gyöngyből vannak. Bemeneteledről, az én bemenetelemről Isten saját végtelen szenvedése árán gondoskodott, amikor Krisztusban mindent megbékített önmagával."[4]

Ugyanolyan fontos ma a város felépítéséhez használt anyagok felsorolása, mint az a tény, hogy az angyal, aki megmutatta Jánosnak a várost, megmérte a falait. Hogy megmérhető volt, hogy van magassága, hosszúsága és szélessége, azt tudatja a modern, adatokhoz igazodó emberrel, hogy a város valóságos hely.

3. Táplálék- és vízellátása. Isten trónjától, amely a város központjában van, folyik „az élet vizének tiszta folyója" (Jel 22:1).És mint egy sok törzsű indiai fügefa, az élet fája nő „a folyóvízen innen és túl". Tizenkét gyümölcse tartalmazza azokat a létfontosságú elemeket, az öregedés, kimerültség és fáradtság ellenszereit, amelyeket az emberiség azóta nélkülöz, amióta Ádámnak és Évának el kellett hagynia Édent (Jel 22:2; 1Móz 3:22). Akik ennek a fának a gyümölcsét eszik, azoknak nincs szükségük éjszakai pihenésre (vö. Jel 21:25), mert az új földön soha nem éreznek fáradtságot.

 

Örök otthonunk

A Biblia világossá teszi, hogy végül az üdvözültek örökölni fogják ezt a földet (Mt 5:5; Zsolt 37:9, 29; 115:16). Jézus megígérte, hogy követőinek „helyet készít" Atyja házában (Jn 14:1-3). Ahogy már említettük, a Szentírás szerint az Atya trónja és mennyei székhelye az új Jeruzsálemben lesz, amely leszáll erre a földre (Jel 21:2-3; 5).

Városi otthonok. Az új Jeruzsálem az a város, amelyet Ábrahám várt (Zsid 11:10). E hatalmas városon belül készít Krisztus „lakóhelyet" (Jn 14:2), valódi otthonokat.

Vidéki otthonok. De a megváltottak nem lesznek az új Jeruzsálem falai közé zárva. Ők öröklik a földet. Városi otthonukból a megváltottak kimennek vidékre, hogy megtervezzék és felépítsék megálmodott otthonukat; hogy növényeket termeljenek; hogy arassák és egyék azok termését (Ésa 65:21).

Otthon Istennel és Krisztussal. Az új földön Jézusnak a tanítványaihoz intézett ígérete mindörökre beteljesedik: „...Hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek" (Jn 14:3). Krisztus testet öltésének célja: „velünk az Isten" - végül megvalósul. „Ímé, az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük." (Jel 21:3) Itt az üdvözülteknek az lesz a kiváltságuk, hogy az Atya és a Fiú jelenlétében - az Ő társaságukban - élhetnek.

 

Élet az új földön

Milyen lesz az élet az új Földön?

Uralkodás Istennel és Krisztussal. Isten bevonja a megváltottakat országának ügyeibe. „Isten és a Bárány trónusa lesz benne (a városban): szolgái imádják őt... és uralkodnak örökkön-örökké" (Jel 22:3-5 - új prot. ford.; vö. 5:10).

Nem tudjuk, mire terjed ki az uralmuk. De feltehetően a megváltottak egyik fontos feladatukként mint Krisztus követei fognak szolgálni a világegyetemben, bizonyságot téve Isten szeretetének megtapasztalásáról. Legnagyobb örömük Isten dicsőítése lesz.

Fizikai tevékenységek az új földön. Az új földön az élet a legigényesebbek érdeklődését is leköti majd az örökkévalóságon át. Egy pillantás a megváltottak által végezhető tevékenység-kínálatra, fokozza a menny utáni vágyunkat, pedig még el sem kezdődött a lehetőségek felsorolása.

Ismerjük a szentírási ígéreteket, hogy a megváltottak „házakat építenek, és bennük lakoznak" (Ésa 65:21). Az építkezés tervezéssel, szerkesztéssel, berendezéssel jár, és az átalakítás és átépítés lehetőségével. A „lakoznak" szóból a mindennapi élet sokszínű tevékenységére következtethetünk.

Az egész új földön való lét fontos célja helyreállítani azt, ami Isten eredeti teremtési terve volt. Édenben Isten kertet adott az első emberpárnak, „hogy művelje és őrizze azt" (1Móz 2:15). Ha az új földön - ahogy Ésaiás mondta - szőlőket plántálnak, bizonyosan gyümölcsösöket és gabonamezőket is. Ha - ahogy a Jelenések könyve jelzi - hárfákon játszanak, miért ne játszanának trombitán és más hangszereken is? Isten volt az, aki az emberiségbe plántálta az alkotás vágyát, és a korlátlan lehetőségek világába helyezte őket (2Móz 1:28-31).

Társadalmi élet az új földön. Meg fogjuk látni, hogy az örökkévalóságban örömünket nagy részben az egymással való kapcsolatunk jelenti.

1. A barátok és a család. Megismerjük-e barátainkat és rokonainkat, miután megdicsőültünk, és Jézus képmására átváltoztunk? Krisztust a feltámadása után a tanítványai minden nehézség nélkül felismerték. Mária felismerte a hangját (Jn 20:11-16), Tamás a fizikai megjelenését (Jn 20: 27-28), az emmausi tanítványok pedig a szokásait (Lk 24:30-31, 35). Ábrahám, Izsák és Jákób a mennyek országában is viselni fogja nevét és személyiségét (Mt 8:11). Feltehetően az új földön is fenntartjuk kapcsolatainkat azokkal, akiket most ismerünk és szeretünk.

Valójában az ottani kapcsolataink azok - és nemcsak a családunkkal és jelenlegi barátainkkal -, amelyek miatt a menny a mi reménységünk. A sok anyagi ajándék „eltörpül majd az Istennel, az Atyával, a Megváltóval, a Szentlélekkel, az angyalokkal, valamint minden nép, törzs, nyelv és nemzet szentjeivel, saját családunkkal való örök értékű kapcsolatokkal összehasonlítva..." „Nem lesz többé meghiúsult élet, széthullott család, megromlott kapcsolat. Mindenki ép és egészséges lesz. A testi és szellemi összetartozás teszi a mennyet és az örökkévalóságot a tökéletes beteljesüléssé."[5]

„A szeretet és a rokonszenv, amelyet Isten plántált a lélekbe, a legszebb és legigazabb kifejezésre jut. A bűntelen kapcsolat a szent lényekkel, a harmonikus együttlét a szent angyalokkal és minden kor hűségeseivel... - mind hozzájárul a megváltottak boldogságához."[6]

2. Házasság? Krisztus néhány kortársa megemlítette a többszörösen megözvegyült asszony esetét, akinek összesen hét férje volt. Megkérdezték Jézust, kinek a felesége lesz ez az asszony a feltámadás után. Nem sok fantázia kell ahhoz, hogy elképzeljük, milyen végtelen bonyodalom származna abból, ha az e földön kötött házasságok megismétlődnének a mennyben. Krisztus válasza mennyei bölcsességről tesz bizonyságot: „A feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben" (Mt 22:29-30).

Vajon a megváltottak nélkülözni fogják akkor a házassággal most járó ajándékokat? A megváltottak az új földön nem lesznek megfosztva semmi jótól! Isten azt ígérte, hogy „nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatlanul élnek" (Zsolt 84:12). Ha ez igaz ebben az életben, mennyivel inkább igaz lesz az eljövendőben.

A házasság lényege a szeretet. A szeretet kifejezéséből öröm fakad. A Szentírás ezt mondja: „az Isten szeretet", és „teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűség van örökké" (1Jn 4:8; Zsolt 16:11). Az új földön senki sem lesz hiányában sem a szeretetnek, sem az örömnek vagy gyönyörűségnek. Senki sem fogja érezni, hogy egyedül van, vagy üres az élete, és nem szeretik.

Bízhatunk abban, hogy a szerető Teremtő, aki azért hozta létre a házasságot, hogy örömet nyújtson a mostani világban, valami jobbat fog adni az eljövendőben - valami olyant, ami annyival szárnyalja túl a házasságot, amennyivel az új világ a jelenlegit.



 
< Előző

 
 
 
Hitelvek
1. A Szentírás
2. A Szentháromság
3. Az Atya Isten
4. A Fiú
5. A Szentlélek
6. A teremtés
7. Az ember természete
8. A nagy küzdelem
9. Krisztus élete, halála és feltámadása
10. A megváltás élménye
11. Növekedés Krisztusban
12. Az egyház
13. A maradék és küldetése
14. Krisztus testének egysége
15. A keresztség
16. Az úrvacsora
17. Lelki ajándékok és szolgálatok
18. A prófétaság ajándéka
19. Isten törvénye
20. A szombat
21. A sáfárság
22. Keresztényi magatartás
23. Házasság és család
24. Krisztus szolgálata a mennyei templomban
25. Krisztus második eljövetele
26. Halál és feltámadás
27. A millennium eseményei és a bűn vége
28. Az új Föld
Joomla Toplista