2010. március 20-án Kiskőrösön Hitéleti
Konferenciát tartottak Bács-Kiskun megye adventista gyülekezetei.
Mivel nem
rendelkezünk saját gyülekezeti épülettel, és a szombatonként bérelt
zsinagógában nem láttuk megoldhatónak az alkalom lebonyolítását, így a baptista
testvérektől kértünk segítséget, akik szívesen a rendelkezésünkre is
bocsátották gyülekezetük kb. 70 fő befogadására alkalmas kistermét a szükséges
konyhai tálalóval.
Körmöczi
Miklós, a Bajai Gyülekezet lelkésze vezette az összevont szombatiskolai órát. Pezsdítő
élmény volt, amint a Bajáról, Soltról, Tassról, Kecskemétről, Kiskunhalasról és
Dunaújvárosból érkezett testvérek által zsúfolásig megtöltött teremben
sziporkázva, mégis fegyelmezetten hangoztak el az igei gondolatok.
A szünetben
újabb és újabb csoportok érkeztek, hogy részesülhessenek e nap rendkívüli
áldásaiban. Beláttuk, a kisterem kicsi lesz. A nagyterem már fel volt
takarítva, s elkészítve a másnapi istentiszteletre. Mégis, mert mást nem
tehettünk, megkíséreltük elkérni azt is. A lelkész igen nagy barátsággal és
jóindulattal kész volt együttműködni, így az ünnepi istentiszteletünkre
megkaphattuk Magyarország legnagyobb és (megkockáztatom) legszebb, mintegy ezer
fő befogadására alkalmas, baptista imaházát.
Kevéssel 11
óra után, az Úr különleges kegyelméből, ott ülhettünk áhítatos csendben, s kezdetét
vette az ünnepi istentisztelet. Szilvási Csaba, a Kiskőrösi Gyülekezet lelkésze
köszöntötte a megjelenteket, s fejezte ki örömünket és hálánkat Boros Dávid
baptista lelkésznek az irányunkban kinyilvánított jóindulatukért.
Hosszasan sorolhatnám
a szolgálatokat, melyekben a vendég testvérek és a fogadó gyülekezet tagjai
egyaránt foglalatosak voltak. Hármat mégis kiemelnék, s a negyediket is
megemlítem: „A szeretet dicséreté"-t a bajaiaktól, az ifjak trióját és kvartettjét,
a kiskőrösi nagykórust, s a szép verseket.
„Nyújtsd ki a
kezed...!" - ez volt a mottója a nap üzenetének. „Nyújtsd ki a kezed Isten
felé!" - szólított fel Zolyomi Renáta uniópénztáros, buzgóbb odaszánásra.
„Nyújtsd ki kezed a másik ember felé!" - hangzott dr. Ősz-Farkas Ernő, DET
elnök felhívása később. Délután Zsilinszkiné Rozmann Judit beszélt arról, hogy
a Tompai Nagycsaládosok Egyesületének vezetőjeként mi módon válhatott Jézus
kinyújtott kezévé. Missziójelentések sora következett Bajáról, Soltról,
Kiskőrösről s a börtönmisszióról. Köztük énekek, zeneszámok és kíséretek
orgonával, fuvolával és gitárral.
Délután öt óra körül járt az idő, amikor az
ünnepi program végeztével uzsonnára hívtuk kedves vendégeinket. Kevesen éltek a
lehetőséggel a bőséges ebéd miatt. Testvérként és barátként búcsúztunk el
egymástól abban a reményben, hogy 2011 tavaszán újra itt találkozunk. Dicsőség
az Úrnak!
Mészáros Ferenc
|