A Hetednapi Adventista
Egyház az elismert egyházak között
Nehéz küzdelemben
új fordulatot vett a Hetednapi Adventista Egyház Magyarországon, amikor az
ország törvényhozói helyreállították a közösség hivatalos egyházi státuszát. A
Magyar Országgyűlés február 27-én hozta meg a döntést, módosítva az ország
sokat vitatott „egyházi törvényét" és kibővítve a hivatalosan elismert egyházak
számát 14-ről összesen 32-re. A törvényben elismert vallási közösségek között van
a Metodista Egyház, a Pünkösdi Egyház, a Kopt Ortodox Egyház és a Magyar Iszlám
Tanács.
Ócsai
Tamás lelkész testvér, az Adventista Egyház Magyar Uniójának elnöke szerint a
szavazás több hónapos bizonytalanságnak vetett véget mind az egyház vezetői,
mind pedig tagjai számára. Az egyházi törvény szerint, amely tavaly júliusban
került először elfogadásra, 14 felekezet tartotta meg eredeti egyházi
státuszát, míg körülbelül 300 kisebbségi vallási csoport, közöttük az
Adventista Egyház, elveszítette regisztrációját és újra kérnie kellett az
egyházi státuszt. A magyar kormány szerint a törvény része annak a széleskörű
erőfeszítésnek, amellyel aládúcolják az ország küszködő gazdaságát, és további
cél, hogy megakadályozzák, hogy álvallásos csoportok az egyházaknak biztosított
jogokkal és előnyökkel visszaéljenek.
„A
legutóbbi hat hónap hatalmas kihívás volt - mondta Ócsai testvér, néhány
perccel a parlamenti szavazás után - de mindenek ellenére nem éreztük magunkat
egyedül. Megtapasztaltuk a támogatás nagyszerű érzését a világszéles egyház
családi közössége részéről, akik velünk együtt imádkoztak, hogy Isten akarata
érvényesüljön."
Bertil
Wiklander lelkész testvér, az Adventista Egyház Transzeurópai Divíziójának
elnöke üdvözölte a hírt, hozzátéve, hogy a szavazás lehetőséget biztosít az
egyháznak Magyarországon, hogy a jövő felé tekintsen, megújult célokkal és
energiával. „A Magyarországi Adventista Egyháznak gazdag hagyománya van a
közösség szolgálatában a házi istentiszteleteken keresztül a nevelési
programokon át a jóléti és nyilvános egészségügyi programokig - mondta. -
Elégedettek vagyunk, hogy Magyarország kormánya elismerte ezt a gazdag
örökséget, és egyházunk számos, nagyszerű szolgálata a társadalom javára tovább
tudja folytatni munkáját."
Wiklander
testvér elismeréssel szólt az egyház vezetőiről Magyarországon, méltatva
„kiegyensúlyozott, kitartó hozzáállásukat, ahogyan kezelték ezt az összetett
politikai és jogi helyzetet."
„Ma
csatlakozunk magyarországi testvéreinkhez, hogy hálát adjunk Istennek, aki
vezette őket ebben a rendkívül nehéz időszakban" - mondta.
Raafat
Kamal testvér, a Transzeurópai Divízió Vallásszabadsági Osztályának vezetője
szerint a törvénymódosítás „hatalmas megkönnyebbülés azok számára, akik
fáradhatatlanul dolgoztak ezért a végeredményért." Ugyanakkor azt is
hozzáteszi, hogy az egyházakról szóló törvény elmúlt évi megszavazása
felbolydulást és jelentős nemzetközi aggodalmat okozott, elemzők szerint
túlságosan politikai színezetet adva Magyarország vallási térképének.
Válaszul
a kritikákra, a magyar kormányzat hangsúlyozta, hogy a vallásos csoportok még
egyházi státusz nélkül is továbbra is összegyűlhetnek, istentiszteleteket
tarthatnak és evangelizálhatnak - élhetnek jogaikkal, amelyeket Magyarország
Alaptörvénye biztosít.
Dr.
John Graz, az adventista világközösség Vallásszabadsági Osztályának igazgatója
azt mondja, hogy van okuk hálát mondani az adventistáknak Magyarországon és az
egész világon.
„De
az én reménységem az - tette hozzá -, hogy Magyarország kormánya további
lépéseket tesz abba az irányba, hogy foglalkozzon a vallási kisebbségekkel. A
vallásszabadságot az szolgálja legjobban, ha egy kormány nem tesz jogi
különbséget a vallások között, és mindenkire kiterjeszti a védelmét és a
privilégiumokat."
Az
Adventista Egyházat Magyarországon először 1957-ben ismerte el hivatalosan a
kormányzat, és mára több mint 100 gyülekezete és közel 5000 tagja van. Többek
között az Adventista Teológiai Főiskolát is fenntartja Pécelen, Budapest
mellett, amely 66 diákot szolgál.
(ANN - Bettina Krause/TED Staff)
|