Április 22-én fizikai erőnk egyesítésére került sor. Városunktól 30 km-re található Dávod, ahol egykor lelkes közösség működött. Sajnos három éve üresen áll az imaház. Így elhanyagolt környezet és megrongált épület várta a dolgos kezeket.

Lelkészünk, Körmöczy Miklós kezdeményezése a rendbetételre gyorsan meghallgatásra talált. A megbeszélt időpontban 32 tettre kész lélek - gyerek, fiatal és felnőtt - állt csatasorba.

Míg bent a házban söprűk, partvisok suhogása, szivacsok neszezése, addig kint az udvaron fűrész zúgása, fejszék csattogása, bozótvágó kések, metszőollók kattanása hallatszott. Mindezen hangokat a lombsöprűk, gereblyék, kapák, lapátok zörejei foglalták keretbe. E „hangzavart" pedig az apróságok csivitelése, az ifjak nevetgélése és a nagyok beszélgetései tették harmonikussá.

Mikor elkészültünk, jókedvűen, örömmel és a „régi" időket felidézve - többen közülünk itt keresztelkedtek - gyűltünk össze egy imára.

Az Úr csodálatosan irányította csapatunkat: mindenki megtalálta a helyét, feladatát a sok tennivaló között. Mindnyájan megtapasztaltuk az összefogás, a közösen végzett, Isten dicsőségét szolgáló munka testvériséget építő erejét.

„Minden férfi és asszony, akit szíve önként indíta, hogy áldozzon az egész munkára, melyet az Úr parancsolt Mózes által, hogy véghezvigyenek: mind önként hoztak ajándékot az Úrnak az Izráel fiai" (2Móz 35:29).

Mátyási Anita