A Haitin történt katasztrófa elfelejtett árvái |
Amíg a humanitárius segély a január 12-én bekövetkezett földrengés túlélőinek egyre nagyobb tömegéhez eljutott, sok árvának nem volt ilyen szerencséje, mivel az országba érkező nemzetközi segélyeket a fedél nélkül maradt fővárosi és környékbeli lakosság megsegítésére fordították. A Port-au-Prince melletti Carrefour-ban található Centre d'Accueil árvaház 650 fiút gondoz. Itt az élelem, a víz, az egészségügyi ellátás és a lakhatás kritikussá vált, sőt, kétségbeejtő. A földrengés óta drámaian lecsökkent az élelmiszerellátás, és a vízellátás teljesen bizonytalanná vált. A gyerekek a szabad ég alatt alszanak, attól félve, hogy egy következő földrengés lerombolja otthonukat. A közegészségügyi helyzet is megoldatlan: a gyerekeknek és az árvaház személyzetének mindössze két illemhely áll rendelkezésére. Dubois legfőképpen az élelmiszerellátással foglalkozik, aki ezen a napon kap az ADRA raktárából egy élelmiszer-szállítmányt, amit az árvaháznak továbbít. A földrengés után az árvaház személyzete arra kényszerült, hogy az étkezések számát napi 3-ról 2-re - reggelire és ebédre - csökkentse, miközben a felszolgált étel mennyisége nem változott - mondták a gondozók. „Megpróbáljuk a gyerekek figyelmét játékkal lekötni, hogy ne figyeljenek az éhségre" - mondja Henri Bernard, az árvaház dolgozója, aki az árvaház élelmezéséért és anyagbeszerzéséért felel. Az árvaház helyzete még soha nem volt ilyen rossz - mondja Bernard. A rendelkezésükre álló csekély élelmiszerkészlet - rizs, kukorica, búza, hüvelyesek és liszt - néhány napon belül el fog fogyni. A vízpumpához való üzemanyag is már csaknem elfogyott. „Már csak egy kannányi van" - mondja Bernard. Egy átlagos napon az árváknak vizet szolgáltató pumpa 2 kannányi üzemanyagot igényel. „Ez nem tiszta víz, de csak ehhez tudunk hozzájutni" - teszi hozzá Bernard. A földrengés előtt az árvaház állami támogatásokat kapott, amivel fedezni tudta a napi működését, beleértve az üzemanyagköltséget is. Ezek a támogatások a katasztrófa bekövetkeztekor megszűntek. Most, ahogy Bernard elmondja, olyan szervezetektől függenek, mint az ADRA, hogy élelmet és egyéb ellátásokat tudjanak adni a gyerekeknek. A személyzet azon fáradozik, hogy a jelenlegi helyzetben a lehető legjobbat tudja adni. Egy nyitott iskolaudvaron a konyha személyzete egy étkezést készít elő. Egy nő babragut kever egy nagy fazékban, amit parázson melegítenek. A többiek egy asztalnál ülnek és kukoricalisztből készült tésztát gyúrnak, majd vékonyra sodorják és a forró raguba teszik. „Mivel nincsen rizsünk, ilyen ételeket készítünk - mondja Dubois. - Máshol még ennyi sincsen." A tizenegy éves Eddy Pierre-Louis két évvel ezelőtt érkezett az árvaházba Leogane-ból, ami Port-au-Prince-től nyugatra van. Édesanyja meghalt, a nagynénjével élt. Az apja egy cukornádültetvényen dolgozik, és évek óta még csak nem is látták egymást. Eléggé szégyellős, a hangját alig lehet hallani. „Az utórengésektől fél a leginkább" - mondja Dubois, aki kreol nyelvről fordítja Eddy szavait. A rengés óta a hozzá hasonló sorsú gyerekek kilátásai egyre rosszabbak. Az utórengések miatt a haitiak félelme egyre csak fokozódik, az élelem és a víz hiánya pedig szinte lehetetlenné teszi Eddy és több ezer árva életét. Mindeközben odaadó önkéntesek, köztük Dubois, folyamatosan azon dolgoznak, hogy a Haitin élő árvák ne maradjanak ki a szükséges ellátásokból. forrás: adra.org
Mindezek mellett katasztrófahelyzetekben, háborúban is gyors segítséget nyújt.
Ön is segíthet. Ha támogatni szeretné az ADRA
munkáját és a Haitin élőket, kérjük, ![]()
Képek megtekinthetők a galériában.
További híreket a Twitter és a Facebook oldalakon olvashat.
|