2010. március 11. és 15. között az Éjféli Kiálltás Gospel Kórus negyvennégy tagja, a Transzeurópai Divízió Evangelizációs Osztálya vezetőjének meghívására Finnországba utazott, ahol Kovács-Bíró János evangelizációs sorozatának egyik vendég szolgálattevője volt.

Amikor a repülő földet ért Finnországban, énekelve köszöntük meg Istennek, hogy épségben landoltunk. Az utasokat és a repülő személyzetét sikerült felvidítani háladalunkkal, amit ők tapssal viszonoztak. A reptéren Kristiina Vehkavuori, a helyi lelkész lánya várt és kísért első szálláshelyünkre, Toivonlinnába, egy Balti-tenger parti kis falucskába. Ott egy finn adventista iskola melletti meseszép villában aludtunk, és másnap a helyi diákoknak adtunk elsőként koncertet. A táj szépsége és nyugalma segített egy kis időre mindannyiunknak kikapcsolódni, és még a tenger befagyott vize is lehetőséget kínált számunkra egy kisebb sétára.

Estére Helsinkibe mentünk, ahol már Sakari Vehkavuori, a helyi Adventista Gyülekezet lelkésze kalauzolt minket. Nemcsak hatalmas szeretetébe, de idegenvezetése által a finn történelembe és mesékbe is bepillantást nyerhettünk. Itt fogadott minket Kovács-Bíró János, aki elmondta, hogy nagyon nagy bátorítást jelent a finn adventistáknak ennyi fiatalt egy helyen látni. Szerinte nem csak erre a csapatra, hanem az összes magyarországi adventista fiatalra büszkék lehetünk, hiszen elmondása szerint Finnországban összesen nincs annyi aktív fiatal az egyházban, mint amennyi ebben a kórusban.

Éneklés a Szikla Templomban

Ott-tartózkodásunk ideje alatt tíz szolgálatunk volt. Énekeltünk János evangelizációján. Volt önálló, a városban meghirdetett koncertünk is Helsinki legszebb koncertteremében, mely a főtéren található. Továbbá énekeltünk az ott zajló Kodály hét záró koncertjén, melyet a helyi zeneakadémia szervezett. Spontán szolgálataink is voltak, például városnézések alkalmával énekeltünk templomokban, így egyik alkalommal a helyi tévé is lencsevégre kapta dicsőítésünket. A pozitív visszajelzések nemcsak az arcokon mutatkoztak meg, de sokan, köztük művészek is, személyesen is megköszönték az élményt, amit átélhettek. Mi tudjuk, hogy mindez nem a mi dicsőségünk, hanem Istené, és mi is Őt dicsérjük ezért.

Úgy gondolom, a hétvége minden perce kincset ért számunkra, így tapasztalatokban és új barátokkal gazdagodva tértünk vissza hazánkba. Hálával tartozunk szervezőinknek, az új finn barátainknak, a mesterszakácsnak, a buszsofőröknek, a tolmácsainknak, hogy részesei lehettünk ennek a programnak! Köszönet és hála ezért mindenkinek, aki kicsit is hozzájárult ehhez a hétvégéhez, de legfőképp Neked, Istenünk!

ÉKG

Képösszeállítás