2010. május 28-30-án
került megrendezésre a TöltŐ hétvége a nagykanizsai Négylevelű Fa
Cserkészcsapat fiataljainak szervezésében. A program lényege: feltöltődés
Istenben és közösségépítés Vele. Vendégek voltak főként a kecskeméti fiatalok,
de több helyről is érkeztek még résztvevők, például Szegedről, Budapestről,
Gyuláról. Változatos programokon vehettek részt a Kanizsára látogatók.
Pénteken
közösen játszottak a fiatalok, nevezetesen métát. A vacsora után, amiről
mindenki
saját maga gondoskodott, szombatkezdő éneklés kezdődött, majd a „Négy
érzék" színház következett. Közben többen zenéltek, énekeltek, illetve
készülődtek az esti alvásra. Sokan beszélgettek, és igazán jó hangulat
alakult
ki. Az éjféli takarodóval aztán mindenki eltette magát szombatra.
Voltak, akik
kint aludtak sátorban, de többen bent, az imaházban kerestek maguknak
helyet.
Szombat
reggel háromnegyed hétkor
volt az ébresztő, bár sokan jóval korábban felkeltek. A reggeli főként
hozott
ennivalóból állt. Énekléssel kezdődött a nap, majd a Gondolatébresztő
következett. Itt a mértékletesség volt a téma.
Több csoportban vettük át a leckét, így mindenki elmondhatta a
véleményét a
tanulmányról, amit a fiatal beszélgetésvezetők segítettek. A tanulmány
befejeztével
ismét éneklés, és rövid szünet következett az istentisztelet előtt.
Dolezsár
Zalánnak volt a bababemutatója, ami igen szívderítő látványt jelentett.
Szolgálatok következtek, a kecskemétiek énekkel és prózával készültek, a
kanizsaiaktól szintén énekszolgálatot lehetett hallani, és egyéb énekes
és
prózai szolgálatot hallgathattak meg a jelenlévők. Kormos Tivadar
tartotta az
istentiszteletet, olyan történeteket mesélt, amik megfogták a
társaságot.
Közös
ebéd, majd pihenő után bibliai keretmesés túra következett, ahol több
csapatnak
különböző feladatokat kellett végrehajtania az állomásokon. Többek
között
találkozhattunk a farizeus és a vámszedő történetével, Jézus tanításával
az
alázatosságról, vagy a tékozló fiú példázatával. Visszaérve szombatot
zártunk,
és a vacsora elfogyasztására került sor.
Az
esti program filmnézésből állt, egy igen megható filmet vetítettek
le, aminek a címe az „Áldott kezek" volt. Egy agysebészről szólt, aki
több
gyermek életét mentette meg. Filmnézés után csoportos játékokat
játszottak a
még ébren levők, ilyen volt az éjszakai beugró is. Ezeket mindenki
nagyon
élvezte, sok nevetéssel, barátságos hangulatban. Takarodó után mindenki
elment
aludni, felkészülve a - sajnos - utolsó napra.
Vasárnap
reggel hétkor volt az
ébresztő, reggeli után 9-től lett kibérelve a tornaterem. Nemcsak lelki,
hanem
fizikai feltöltődésről is gondoskodtak a szervezők. Négy csapatra
lettünk
osztva, és bajnokságot játszottunk. Lehetett röplabdázni, kidobósat
játszani
vagy focizni. Mindenki nagyon élvezte ezeket a játékokat. Délig tartott a
sportolás, utána siettünk vissza a gyülekezetbe - ahol már bent állt a
kecskemétiek busza - az utolsó közös ebédre. Ebéd után búcsúzkodás,
amikor is
könnyes szemmel indítottuk útjukra a kecskeméti fiatalokat. A programból
már
csak a pakolás és a takarítás maradt hátra. Így ért véget a nagykanizsai
TöltŐ
hétvége.
Véleményem
szerint, nagyon jó volt ez a pár nap. A kanizsaiak nagyon kedvesek és
barátságosak voltak velünk. Mindig gondoskodtak programról, hogy senki
ne
unatkozzon. Mindig volt mit csinálni, és senki nem maradt éhen sem. Bár
sokan
messze lakunk egymástól, mégis van, aki összetart minket, és ez a valaki
Jézus,
aki nélkül ez a hétvége nem jöhetett volna létre. Jó lesz együtt a
mennyben
lenni, ahol soha nem kell elválni egymástól. Dicsőség és hála Istennek!
Marosán Boglárka
|