A Generál Konferencia Éves Tanácsülése

A Generál Konferencia Végrehajtó Bizottsága 2012. október 11-17. között tartotta meg Éves Tanácsülését az egyház világközpontjában, Silver Spring-ben (USA, Maryland), ahol a Magyar Uniót Ócsai Tamás unióelnök képviselte.

A tanácskozás jelmondata: „Megújulás és a keresztény élet" volt, ami mind lelki növekedésünk, mind pedig missziós elkötelezettségünk fontos része. Otthonainkban, gyülekezeteinkben, mind pedig a világban, munkahelyünkön és környezetünkben egy hiteles, megújult keresztény élettel tudjuk betölteni Istentől kapott küldetésünket.

A világegyház vezetése minden évben kiemeli egy-egy osztály tevékenységének a jelentőségét. Idén a Családi Szolgálatok Osztályának munkája került a középpontba. Napjainkban Sátán talán legerőteljesebben a családokat, házasságokat támadja. A házaspárokat, szülőket mind az egyházon belül, mind pedig a világban hatalmas kihívás elé állítja a rohanó élet, a társadalom erkölcstelensége. Mind tagjaink erősítése, mind pedig missziós elkötelezettségünk azt sürgeti, hogy erősítsük meg a családokért végzett szolgálatot.

A tanácskozás csütörtökön egy vezetőképző szemináriummal kezdődött, ahol valódi esettanulmányok, kitalált szituációk segítségével csoportmegbeszélésen vettek részt a közel 200 országból jelenlévő unióelnökök, divízió elnökségi tagok, a világközösséget képviselő gyülekezeti lelkészek és tagok.

Nagyvárosi Misszió

Péntek este kezdődött az Evangelizációs és Missziós Tanácskozás nevű program, ahol a résztvevők beszámolókat hallgattak meg a Generál Konferencia nagyvárosi evangelizációs munkatervének előkészületeiről. A kezdeményezés első lépéseként 2013-ban New York-ban kerül megszervezésre egy átfogó missziós erőfeszítés. Szerte a világon a divíziók 2013 végétől, 2014 elejétől egy-egy kiválasztott városban, majd 2014 második felétől minden unió egy-egy nagyvárosban kezdi el a programot átfogó módon, az egyház minden szolgálatát bevonva a munkába. (Magyarországon az Unióbizottság döntése alapján Budapesten kerül megszervezésre egy átfogó, szándékaink szerint minden társadalmi réteget megszólító evangelizációs kezdeményezés.)

Az egészségügyi üzenet fontosságáról és az egyház nagyvárosi missziós szolgálatába való bekapcsolásáról az Egészségügyi Szolgálatok Osztályának vezetője beszélt. Nekünk adventistáknak nem az egészséget kell ünnepelnünk, hanem Istent, aki az egészség ajándékát adja az emberiségnek. Ezt az örömteli üzenetet kell mindenféle fanatizmustól és szélsőségtől mentesen a világ számára elérhetővé tenni. Erre nagyszerű lehetőség az osztály által kidolgozott „Ünnepeljünk!" program.

Minden évben jelentés hangzik el a Generál Konferencia missziós programja, a „Mondd el a világnak!" előrehaladásáról. Számunkra is ismerős ez a program, amely a szolgálat három dimenziójára irányítja figyelmünket: Nyújtsd ki kezed - Isten felé, a világ felé, testvéred felé. A programban a nagyvárosok mellett a gyülekezetalapítás szolgálatának újra felfedezésére hív az egyház vezetése. Minden társadalomban milliók vannak, akik gyakorlatilag semmilyen egyházhoz sem tartoznak. Isten arra hívott bennünket, hogy számukra is fogalmazzuk meg az Isten megmentő kegyelméről szóló reménység üzenetét.

A titkári jelentés mindig különleges színfoltja az Éves Tanácsülésnek. G. T. Ng testvér sajátos humora még a legunalmasabb jelentést is színessé képes varázsolni. A jelentés során különleges hangsúly került az egyház munkarendje, a Working Policy jelentőségére. Beszámoltak egy új szoftver folyamatos bevezetéséről, amely a teljes világközösség adminisztratív (titkári) jelentési kötelezettségeit, a tagnévsorokat a lehető legmodernebb formában képes kezelni.

Ifjúság

A Generál Konferencia újból kifejezte Isten iránti háláját, hogy a Hetednapi Adventista Egyház egy fiatal egyház. A világ számos pontján a tagság több, mint 50%-a 35 év alatti. Azokon a területeken, ahol kisebb arányban vannak jelen a fiatalok, ott is rendkívül fontos, hogy gyermekeinket, fiataljainkat Isten és egyháza iránti elkötelezettségre neveljük, bátorítva őket arra, hogy Krisztus tanítványaiként társaikat Krisztushoz vezessék. Ennek érdekében a Generál Konferencia Ifjúsági Osztálya egy nagyszerű sorozatot készített elő, melynek segítségével a fiatalokat a tanítványság felé vezethetjük. A sorozat címe: Lépések a tanítványság felé (Steps to Discipleship). Egy új kezdeményezés az évente megrendezésre kerülő Globális Ifjúsági Nap, amely minden évben március közepén kerül megszervezésre. Az osztály hatalmas erőfeszítéseket tesz a fiatal felnőttek gondozására és megtartására.

Az egyház egysége

Világszerte a legnagyobb érdeklődés talán az egyház egységének megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket övezte. Az a tény adott aktualitást ennek a kérdésnek, hogy a közelmúltban három unió döntött úgy, hogy engedélyezi saját területén a nők felszentelését a lelkipásztori szolgálatra, és ennek megfelelően módosította alkotmányát, alapszabályát. Az egyik unió ugyan megszavazta, de azzal a különbséggel, hogy addig nem alkalmazzák, amíg a GK nem dönt a kérdésről (2015-ben). Döntésük ellentétes a Generál Konferencia korábbi döntéseivel, mivel a világközösség nem tette lehetővé a nők felszentelését lelkészi szolgálatra, hanem a kérdést egy teológiai bizottság vizsgálatára bízta, amely nemrégiben kezdte el a munkáját. Ez a bizottság fog jelentést tenni az Éves Tanácsülésen 2014 októberében, és akkor dől el, milyen előterjesztés kerül majd a 2015-ös Generál Konferenciai Ülés elé.

A most tárgyalt napirend nem a nők felszenteléséről szólt, hanem arról, hogy mit lehet tenni az egyházban, ha egyes szervezeti egységek más véleményen vannak, illetve eltérnek bizonyos kérdésekben a világközösség álláspontjától vagy határozatától. A napirend címe: Állásfoglalás az egyházigazgatásról, a nézeteltéréssekkel kapcsolatos eljárásról és megoldásáról... („Statement on Church Polity, Procedures and Resolution of Disagreements...").

A témakör fontosságát átérezve, a Transzeurópai Divízióhoz tartozó unióelnökök egy estét azzal töltöttünk, hogy erről a kérdésről beszélgettünk, közösen imádkozva, kérve Isten vezetését és bölcsességét.

A tárgyalás során végig imádságos lelkület, az egymásra mutogatás helyett Isten Igéjének alapos kutatása volt jellemző. A néha megszokott, szenvedélyes hangvételű hozzászólások most elmaradtak, helyette mindenki átérezte a kérdés összetett voltát, és az egyház egysége megőrzésének fontosságát szívén viselve hozott határozatot, melynek lényegét kivonatosan közöljük (lásd az alábbiakban).

A hét során még számos fontos kérdésben döntött a bizottság (pl. a szabályzók módosítása, közöttük a tized felhasználásáról szóló szabályzat, melyet egy későbbi alkalommal ismertetünk a testvérekkel), valamint programok beszámolóit hallgatták meg a bizottság tagjai.

Folyamatos imádság, keresztény lelkület jellemezte a tanácskozást. Minden fontosabb döntés előtt Isten tanácsát kértük, áldását, bölcsességét, hogy a bizottság az Ő akarta szerint tudjon cselekedni. A döntések után pedig imádságban kértük Isten felhatalmazását és áldását a programok megvalósításához.

Ócsai Tamás

A világegyház felismeri annak szükségességét, hogy a különböző kultúrák, különböző kihívások között képes legyen beteljesíteni missziós küldetését. Ennek érdekében kettős célt kell folyamatosan figyelembe venni: az egyház globális egységének megőrzését és a missziós küldetés teljesítését.

A világegyház szervezeti felépítésében a Generál Konferencia ötévente megtartott ülésén meghozott határozatok jelentik a legmagasabb tekintélyt - ez a világegyház hangja a hitelvek, eljárások és kapcsolatok tekintetében.

A nők lelkipásztori szolgálatra való felszentelésének kérdését az egyház évtizedek óta a Generál Konferencia Ülése (1990, 1995) napirendjére tűzte, és azt a döntést hozta, hogy a világegyházban mindenhol egyforma gyakorlatot követve, a lelkipásztori felszentelés csak férfiak számára lehetséges.

Minden olyan döntés, amely ellentétes az 1990-ben vagy 1995-ben meghozott döntéssel, nemcsak eltérő véleményt jelent, hanem ugyanakkor egy önálló döntést egy olyan kérdésről, amelyet az egyház korábban közösen meghatározott. A Generál Konferencia Végrehajtó Bizottsága súlyos hibaként értelmezi azt, mert kétséget ébreszt a kollektív döntéshozatal fontosságában, ami pedig alapvetően fontos az egyház életében.

A világegyház nem érvényesítheti az olyan gyakorlatokat, amelyek ellentétesek a Generál Konferencia Ülésének korábbi döntéseivel. Ez mind a felszentelés, mind pedig az olyan kérdésekben érvényes, ahol egyes helyi szervezetek nemcsak eltérő véleményüknek adnak hangot a világegyházzal szemben, hanem olyan útra térnek, amely ellentétes a világközösség kifejezett akaratával.

Az állásfoglalás csak az eljárásról szól, de nem foglalkozik a lelkészi felszenteléssel önmagában. A központi kérdés egy egységes egyházkormányzás - ahogyan az egyház meghatározza szervezeteit, igazgatását és működését.

A világközösség ezúttal is megerősíti a nők szolgálatának jelentőségét és áldását az egyház életében. Az ő odaszentelődésük és képességeik, ajándékaik elengedhetetlen részei az egyház szolgálatának.

A Generál Konferencia Végrehajtó Bizottsága arra kér minden szervezetet (gyülekezeteket, egyházterületeket, uniókat, in
tézményeket és a divíziókat, hogy vegyék figyelembe minden egyes döntés következményeit, amelyek túlhaladnak területük határain. Ugyanakkor minden egyes gyülekezeti tag figyelmét is felhívjuk arra, hogy Pál apostol hasonlatához igazodva - miszerint az egyház egy test (1Kor 12) - minden tagnak olyan módon kell kifejeznie ajándékait és szolgálatát, amely kinyilvánítja, hogy minden rész egy nagyobb egység, a világszéles család része, amely arra törekszik, hogy minden dolog Jézus nevében menjen végbe (Kol 3:17).

(-it-)