A Bibliai Szabadegyetem hallgatói részére a nyári szünetre két kirándulást is beterveztünk. Az első június 2-án volt. Esős, borús időben, de nagy reményekkel indultunk útnak két busszal 106-an. Célunk a kapcsolat ápolásán és elmélyítésén túl, egyházunk Isten dicsőítésének bemutatása és a résztvevők bevonása volt istentiszteletünkbe. Erre jó alapot biztosított az elmúlt évben tett látogatásunk alkalmával kialakult tiszteletteljes kapcsolat  Abaújkér körzetének református lelkésznőjével, Koczogh Juliannával és a hitközség tagjaival. Lehetőséget kaptunk, hogy négy helyszínen, a XII. és a XVI. században épült templomok ódon történelmi időket idéző falai között dicsőítsük Istent. Ehhez kiváló segítséget nyújtott a Szabolcsi Adventista Vegyes Kar szolgálata. Énekeik szövege és előadásmódjuk a Szentlélek ajándéka volt, mely nyitottá tette szívünket és elménket az Ige befogadására. Az első helyszín Abaújkér volt, ahol kifejezett kérésünkre a helyi hitközség lelkipásztora, Koczogh Julianna szolgált Isten Igéjéből a 23. zsoltár alapján.

Második helyszínünk Arka volt, ahová már nem csak mi érkeztünk meg, hanem az abaújkéri református testvéreink is, akiket vonzottak a kórus „soha nem hallott" énekei és mívesen előadott költeményei. Boldogságukat csak tetőzte, hogy megteltek a padsorok, és áhítat töltötte meg a templomot Czinkota András lelkész testvérünk szolgálata nyomán, aki Isten Fia testé lételének áldásairól beszélt.

Táborhelyünkön és minden egyes helyszínen szeretettel fogadtak. Az időjárás szeszélyesen változékony volt. Félóránként esett az eső, majd ragyogóan sütött a nap. Ez korlátozta a kirándulási kedvet, de senki nem zúgolódott, mert a szakácsokon, Gombár Ferencen és feleségén, Marikán kívül senki sem ázott meg. A szabadban főtt babgulyás bőségesen tartalmas és tápláló volt. A parókia üdítővel és süteménnyel kedveskedett nekünk.

Kis pihenő és felszabadult társalgás után Boldogkőújfaluba utaztunk. A kórus szolgálata és Pócsi László lelkésztestvérünk interaktív igehirdetése közvetített áldást a népes hallgatóságnak a 15. zsoltár alapján - „Uram, kicsoda tartózkodhat sátorodban és kicsoda lakozhat szent hegyeden?"

Az utolsó állomás egy 73 lelket számláló kisközség, Abaújalpár volt. A hegyek koszorúja, mint páratlan ékszert, zöld bársonyként ölelte körül a települést. A négy helyszín, a próbák, a szolgálatok és az időjárás megterhelésének nyomai nem tompították a kórus lelkesedését. Itt Pócsi Lászlóné, a Bibliai Szabadegyetem szervezője, a 84. zsoltár üzenetét tolmácsolta. Az igei üzenetek az úr háza, hajléka, jelenléte utáni vágyódásról, és annak életet megújító áldásairól szóltak.

A nap tanulsága: „Aki mást felüdít, maga is felüdül", de senki nem tudja a lelket úgy felemelni és csordultig tölteni, mint maga a Mindenható. Ezen a napon ezt sokan megtapasztaltuk.

A következő kirándulást augusztus 11-re tervezzük, Sátoraljaújhelyre, amelynek célja egy 2005-ben befejeződött Bibliai Szabadegyetemi csoport meglátogatása, amely azóta Biblia Klub formájában tovább élő közösség. Útba ejtjük a sárospataki Rákóczi várat és a sátoraljaújhelyi kalandparkot is.

Pócsi Lászlóné

Június 2-án reggel két busz indult neki a napnak, tele 105 lelkes utazóval, azzal a céllal, hogy meglátogassanak 4 zempléni kis községet.

A nyíregyháziak szervezésében a Bibliai Szabadegyetemen részt vett vendégek többsége és a környéken élő gyülekezeti tagok, köztük a Szabolcsi Adventista Vegyes Kar egy kirándulás keretében 4 helyszínt és 4 különböző templomot látogatott végig.

Az első állomás Abaújkéren volt, ahol a helyi református templomban zsúfolásig megteltek az ülőhelyek. A református papnő szolgálata mellett a vegyes kar énekeit és verseit hallgathatták a helyiek és a vendégek egyaránt. A templom melletti füves területen, szabadban készült az ebéd, amit Gombár Ferenc és felesége, Marika készített.

Isten jóságát és áldását egész nap érezhettük a túra folyamán, még az időjárásban is. Egyszer esett az eső, máskor kisütött a nap, de ez a kettő úgy váltotta egymást, hogy az jó volt a száraz földeknek, de nem áztatta el a kiránduló csapatot.

A második helyszínhez utazva, ami Arkára vezetett, óriási felhőszakadás ért el bennünket. Mindenki azért imádkozott, hogy csak addig álljon el, míg leszállunk a buszról, és bemegyünk a templomba. Mikor megérkeztünk, minden úgy történt, ahogy a legjobb volt. Elállt az eső, kisütött a nap. A kórus változatos énekeit és Czinkota András lelki gondolatait hallhattuk.

Az ebéd csodálatos napsütésben telt. Aki eddig fázott, az most felmelegedhetett, de nem csak a nap melege miatt, hanem a finom, forró babgulyástól is.

Ezt követően még két falusi templom várta az utazókat. A harmadik megálló Boldogkőújfalu volt. Itt is az énekkar szolgálatait és Pócsi László lelkipásztor szavait hallgathatták a résztvevők.

Az utolsó állomáshoz érkezve a fáradtság érezhető volt a csapaton. Egy parányi kis településen, Abaújalpáron, már nagyon vártak bennünket a helyiek. A vegyes kar mellett énekelt még a férfikar és Butyka Ferenc is. A lelki gondolatokat Pócsiné Irénke biztosította. Mind a négy helyszínen a Zsoltárok könyvéből hirdették az Igét a lelkészek.

A hazafelé vezető úton Tokajban egy közös fagyizással zártuk a napot.

Hálásak vagyunk Istennek, hogy végig elkísért bennünket, és reméljük, szolgálatainkkal, jó kedvünkkel be tudtuk mutatni, hogy mennyire nagyszerű az Ő nyájába tartozni.

Dr.