Rafat Kamal, a Transz-európai Divízió osztálytitkára volt vendégünk két napon keresztül Budapesten, illetve Pécelen. 2008. október 5-én, országos presbiter- és lelkészértekezleten találkozhattunk vele, és kamatoztathattuk szolgálatát. Az értekezlet helyszíne a Budapest Práter utcai gyülekezet volt, ide jöttek el az ország különböző pontjairól a gyülekezeteink presbiterei, gyülekezet-vezetői, illetve mindkét egyházterület lelkészei. A napot imával és Isten Igéjének tanulmányozásával kezdtük, ez utóbbiban dr. Szilvási András unióelnök vezetett bennünket. Az alapige 2Kir 4:38-44 volt, ahol az a történet található, amelyben Elizeus szolgája, miközben jó szándék által vezettetve főzeléket akar készíteni, mérgező növényeket tesz a fazékba. A tragédia már majdnem bekövetkezik, de az Úr Elizeust felhasználva csodát tesz, és a főzelék ehetővé válik.

Az áhítat után Rafat Kamal tartott előadást a sáfárságról. Természetesen nem egyszerűen egy adakozásra felhívó prédikációt hallottunk, hanem nagyon sok olyan statisztikai adat lett elénk tárva, amelyről eddig nem hallottunk. Megismerhettük azt, hogy világviszonylatban milyen az egyház tagjainak hűsége, és érdeklődve figyelhettük meg az életkori bontásban milyen különbségek vannak testvéreink adakozási szokásaiban. Megtudtuk, hogy a legidősebb testvéreink a leghűségesebbek az adakozásban, illetve azt is, hogy minél fiatalabb valaki a hitben, annál nagyobb az igénye, hogy jól ismert legyen számára az adományok felhasználása.

Zsilinszki János testvér a hallottakat értékelve kiemelte: „Az előadás során lehetőség volt a »közbeszólásra«, amit kellő tapintattal megtettünk, ezáltal mintegy óriási csodálatos virágcsokorrá duzzadt az előadás. Egy ilyen rész volt, amikor a vállalkozók tizedalapjával kapcsolatban a bruttó-nettó kérdéskörben többen is kifejtették véleményüket. A többi hozzászólásainkkal, véleményünk megfogalmazásával tovább gazdagítottuk a napot."

Másnap, hétfőn, a lelkészek számára folytatódott a program Pécelen. Az áhítatot ismét dr. Szilvási András tartotta, ezúttal János evangéliuma 1. fejezetéből választva az alapgondolatot. Keresztelő Jánosra, szolgálatára hívta fel figyelmünket, akiről egyértelműen látszott, hogy „Istentől küldött ember", és aki nem önmagát akarta felemelni, hanem Krisztusra hívta fel az emberek figyelmét, azt hangsúlyozva, hogy nem ő, János a világosság, hanem ő azért jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.

Az áhítat után ismét Rafat Kamal testvérünk tanított bennünket, a téma pedig szolgálatunk egyik legfontosabb eleme, a misszió volt. Lelkészeink tájékozódhattak a Transz-európai Divíziónál működő pályázati rendszerről, illetve kitekintést nyerhettek a világmisszió kihívásait illetően. Az előadás interaktív volt, leginkább az éppen aktuális, a lelkészek körében felvetődő kérdésekre kaptunk választ.

A lelkészértekezlet végén köszöntöttük azokat a munkatársakat, akik a legrégebb óta vesznek részt a szolgálatban, és könyvutalvánnyal ismertük el szolgálatukat.

Tóth Sándor