Sok éve nem volt olyan látogatottsága - még a választókonferenciát követő beiktató ünnepséget is beleértve - a Tiszavidéki Egyházterület rendezvényeinek, mint a 2009. április 18-án rendezett egyházterületi hitmélyítőnek és kórustalálkozónak, melyen körülbelül ötszáz résztvevő dicsőítette gondviselő Istenünket.

A délelőtti hitmélyítő során a kórusszolgálatok és néhány költemény kíséretében két igehirdetés hangzott el. Először Tóth Sándor, a Tiszavidéki Egyházterület elnöke prédikációjában hallhattunk Jézus Krisztus áldozatának jelentőségéről. Hosszú listákat olvashattunk a Szentírásban arról, hogy kik azok, akik nem örökölhetik Isten országát. Valamelyik felsorolásban mindannyian megtalálhatjuk azokat a bűnöket, amelyek éppen a mi életünkben jelennek meg, vagy jelentek meg, és választanak el bennünket az örök élettől, ha Jézus meg nem mosott volna bennünket, ha meg nem igazított volna bennünket. A második igehirdetésben Hegyes Horváth Géza, a Tiszavidéki Egyházterület titkár-pénztárosa beszélt a pünkösd mai jelentőségéről. Isten Lelkének a jelenléte nem csak az olyan csodák megjelenésében nyilvánult meg, mint a tüzes nyelvek megjelenése, hanem abban is, hogy egységet biztosított a tanítványok között, és erőt adott nekik az evangelizációhoz.

Délután az egyházterület kórusainak találkozóját szerveztük meg. Szabó János, a Debreceni Gyülekezet lelkésze prédikált arról, hogy az ének egy imádság, az éneklés egy kapcsolatteremtés a Mindenható Istennel. Néhány perccel az igehirdetés után mindenki megtapasztalhatta, saját élményként átélhette a prédikáció üzenetének igazságát, amikor sorban, egymás után sorakoztak fel a kórusok. A debreceni, a józsai, a fehérgyarmati, az orosházi kórusok, valamint a White kórus szolgálatai mellett, a nagyváradi kórus volt a vendégünk. Az összevont kórus, akik már a délelőtti hitmélyítő során is szolgáltak, mintegy 160-180 tagból állt.

Szeretnénk kifejezni hálánkat Urunknak, aki lehetővé tette ennek a csodálatos alkalomnak a megszervezését. Ugyanakkor köszönjük a kórusoknak a sok munkát, amit a felkészüléssel töltöttek, köszönjük Pörneki Attilának a szervezés munkáját, és a debreceni gyülekezetnek, akik a déli vendéglátás megszervezését végezték.

Tóth Sándor