2009. február 22-én nyitotta meg kapuit a Szivárvány Keresztény Játszóház a fehérgyarmati gyülekezeti házban. Az első felvonás végéhez érkezve az ember akaratlanul is értékel. Értékeli a minőséget, a mennyiséget, a befektettet forrásokat és az eredményt. Amikor magamban erre a kérdésre kerestem a választ, úgy éreztem, hogy az eredmény még nagyon kevés volt ahhoz képest, hogy Jézus 5000 embert tudott megvendégelni azon a bizonyos napon.

Aztán történt valami. Június 14-én az első részt lezártuk egy ajándékozással és közös bográcsozással a gyülekezet udvarán. Az együttlét végén megtaláltam a választ arra, hogy megérte-e. Odajött hozzám egy kislány, hirtelen megölelt és puszit adott. A szemében, a gesztusaiban ott volt a válasz. Megérte leereszkedni és evangéliumot hirdetni az ő nyelvűkön. Megérte a vasárnap délutánokat egy játszóház szervezésére áldozni, mert hitet, örömet és reményt csempészhettünk néhány gyerek szívébe. És ők már tervezik nekünk a következő félévet.

Hálás vagyok Istennek a segítőimmel együtt, hogy lehetőséget adott nekünk erre a munkára. Emberek, akik nem szokták betenni lábukat egy adventista gyülekezetbe, most elhozzák a gyermeküket, megismerhetjük őket és beszélgethetünk velük. Az ilyen élmények bátorítanak minket arra, hogy merjünk tenni valamit a környezetünkért anélkül, hogy bármit várnánk cserébe. Csak úgy Jézusért és az emberekért!

Imádkozom a következő félévért, ami ősszel kezdődik, de addig is lesz bőven tennivaló, mert a nyári időszakban újabb közös programokat szervezünk a Szivárvány Keresztény Játszóházzal.

Udvar Renáta