Június 14-én hajnalban egy lelkes csapat indult útnak Pécelről, Budapestről, Veszprémből... a 8-as úton, hogy felfedezze Magyarország gyönyörű természeti szépségeit az Őrségben. Jó hangulatban kezdődött, majd folytatódott a nap. Miután összejött a végleges létszám, utunk első állomása Egyházasrádóc volt, ahol a Gyürüs házaspár vendégszeretetét élvezhettük. Palacsinta és tea társaságában vártak minket. Innentől kezdve Gyürüs Pannika és Mándli Éva (egy körmendi kedves testvérnő) volt az útikalauzunk.

Körmenden megtekintettük a Batthyányi kastélyt, ami arról nevezetes, hogy a határrendezés következtében Batthyány-Strattmann László herceg, sebész, fogász és szemorvos köpcsényi kórházát ide telepítette. A város és a környék szegény betegeit ingyen gyógyította, ezért nagy tiszteletnek örvendett. 2003. március 23-án II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta.

Következő állomásunk Őriszentpéter, az Őrség központja volt, ami kilenc „szer"-ből álló település.

Bajánsenye 5 km-re van innen. Itt a Kerka patak felduzzasztásával egy nagyon szép, nagy tó alakult ki, ami kedvelt szabadidő-, kiránduló- és horgászközpont lett. Mindannyiunknak nagyon tetszett ez a hely.

Ezután Magyarszombatfa következett. Vas megye legdélibb csücskében található és a fazekasságáról nevezetes. Itt már várta csapatunkat Cugh Zsuzsa népi iparművész, aki bemutatta a korongozás, az agyagozás művészetét, lehetőséget biztosítva arra, hogy mi is kipróbálhassuk. Szinte minden házban foglalkoznak kerámiával, gyönyörű tárgyakat, eszközöket láttunk minden kapu előtt.

Velemér volt a következő állomásunk. Itt láttunk egy nagyon érdekes templomot. 1270-1280 között épült, freskói 100 évvel később készültek, amelyek csodával határos módon - a restaurálás után - gyönyörű állapotban láthatóak ma is.

Innen visszafelé újból érintettük Őriszentpétert, majd Szalafő felé vettük az irányt. Szalafő nevét a Zala folyóról kapta (vasiasan). Itt látható leginkább a szeres építkezési forma és a boronaházak.

Pityerszeren három portából álló szabadtéri helyet láthattunk, melyek eredeti helyükön maradtak meg. Itt láttuk a „kerített házat" ami az Őrség legjellemzőbb építkezési formája volt évszázadokon át. A szeres építkezés jellegzetessége, hogy három oldalról zárt belső udvara van. Egyik oldalon a lakóház, rá merőlegesen a kamrák, szemben pedig az istállók láthatóak, negyedik oldalon kerítés zárja az épületet. A zsúppal fedett kástu terménytárolásra szolgált, a tóka - ami egy ásott víztározó volt - mosásra, ill. állatok itatására szolgált.

Szalafőről a sok-sok látott érdekesség után visszaindultunk Egyházasrádócra. Itt Gyürüs István várt minket finom bográcsos étellel. Éhesek voltunk, no meg nagyon finom volt, így aztán nem sokat hagytunk a kondér alján.

Még kicsit beszélgettünk, kinyújtóztunk, „violáztunk" és visszaindultunk. Öreg este lett, mire fáradtan, de tapasztalatokban gazdagon hazaérkeztünk erről a felejthetetlen élményekben gazdag útról.

A kirándulás résztvevői: Becs József és Csilla gépkocsivezető, Ócsai Sándor és Lilike, Farkas Dániel és Erzsike, Molnár András, Agárdi István, Pásztor Ottó és Zsuzsa, Szopkó Magdolna, Mándli Éva, Gyürüs István és Panni.

Gyürüs Istvánné