Február 1-jén az immár hagyományossá váló találkozót szerveztük meg a Szünidei Bibliatáborban résztvevők számára. Szándékosan nem írtam gyerekeket, mert a „legöregebb” résztvevő már elmúlt 16 éves, és ő már „veteránnak” érezte magát az újoncok között.

A délutáni istentiszteletet tábori énekkel kezdtük – Rejts most el – majd  egy  ppt-s bemutató segítségével felelevenítettük a tábor emlékezetes eseményeit. Bibliai kvíz követte az emlékeket, közös éneklés, majd bibliai rejtvény. Újabb közös ének után egy rövid igei gondolatsor következett Horváth Péter lelkésztől, aki arról szólt, hogy a gyerekek is jelen voltak Jézus földi munkálkodásának alkalmain. Így történhetett meg, hogy amikor szükség volt a Jézus köré sereglett sokaság – mintegy négyezer férfi és a hozzájuk tartozó nők és gyerekek – ellátására, egy kisgyermek tette le az Úr kezébe azt, ami nála volt. Ez nem volt túl sok: két kis hal és öt kenyér. Természetesen nem a nálunk ismert kilós cipóra kell gondolnunk, hanem a Közel-Keleten sütött lapos, pizzaszerű kenyérre. Jézus kezében ez megsokszorozódott, és az egész sokaság jóllakott. Így van ez ma is. Ha azt a keveset, amivel rendelkezünk – tehetségünk, lehetőségeink – Jézus kezébe tesszük, Ő megsokszorozza azt, és sokak számára a lehetőségek, az öröm forrása lesz. 

Az istentisztelet után vendégül láttuk a fiatalokat, majd közösen megnéztük „Az elvesztett és megtalált család” c. filmet.

Elmondhatjuk, hogy jól sikerült a találkozó, mert a „veteránok” már sokszor voltak Pesterzsébeten gyülekezetben, de a csepeli-szigetszentmiklósi gyerekek részére újszerű helyzet volt gyülekezetbe jönni. Ennek áthidalásában sokat segített az is, hogy három adventista kisleány igazi missziós lelkülettel hívja a barátait a hitoktatásra, a rajzpályázatra és egyéb rendezvényekre is Szigetszentmiklóson.

Ez a kellemes, kötetlen, de mégis Biblia központú összejövetel átsegítette őket az esetleges rossz előítéleten, segített nekik különbséget tenni a világi összejövetelek légköre és az istentisztelet között. Nagy örömünkre nagyon jól érezték magukat mindannyian. Bekapcsolódtak a közös éneklésbe, a rejtvények megfejtésébe. A tábori élmények felelevenítése megerősítette őket abban, hogy újra szeretnének elmenni Balatonlellére – ha nem nyernek pályázati díjat, akkor is.

Számunkra megerősítés volt az összejövetel, hogy tovább kell folytatni a gyermekek körében végzett missziós szolgálatot, mert ők is Isten országának örökösei, velünk együtt.

K. I.