Elefánt és forró krumpli a Generál Konferencia üléstermében!

15495636752_fac540d540_kA Generál Konferencia Éves Tanácsülésén pénteken, a második napon megjelent egy elefánt az ülésteremben. Az „elefánt a szobában” angol eredetű szólás azokra a témákra utal, amelyekről nem szoktak beszélni, de minden jelenlévő gondolataiban ott vannak. Egy évvel a Generál Konferencia ülése előtt  a vezetők kimondva és kimondatlanul a választásokra gondolnak (még a Generál Konferenciánál is).

Pardon Mwansa alelnök reggeli áhítatát összekötötte az első előadással, amelynek címe: „A jelölő bizottság elhatározta, hogy változás lesz”, nyíltan utal arra, hogy 2015 júliusában a jelenlegi pozíciók közül bizonyára sokat mások fognak betölteni. A kérdés: Hogyan éli meg egy vezető azt, ha nem választják meg? Azok például, akik már régóta várnak arra, hogy bizonyos pozíciókra megválasszák őket, vagy azok, akik arra számítanak, hogy újra megválasztják őket.

Az előadást követően esettanulmányok, csoportos megbeszélések segítségével mélyültek el a jelenlévő egyházi vezetők. Az egyik ilyen megbeszélendő esettanulmány témája a következő volt: „Miért tartja sok lelkipásztor Isten akaratának azt, amikor elnöknek hívják el, ugyanakkor miért tartják a bizottság hibájának, amikor egy gyülekezet pásztorolására kapnak megbízást?”

G. T. Ng, a GK főtitkára előadásában továbbvitte a kérdést: Sokan úgy érzik: Isten kinevez, de a bizottság csalódást okoz. [Ez egy angol szójáték: God appoints, Committee Disappoints.]

15309628047_c5a0bd6f20_k Egy nagyszerű mondat az előadásból: „Amikor megválasztottak, valakinek a helyére kerültél. De eljön az idő, amikor valaki a te helyedre kerül.” Annak érdekében, hogy a vezetők emlékezzenek erre, mindenki kapott egy kis dobozkát, ami a költöződobozt szimbolizálja: a ciklus végén minden vezető előre csomagoljon össze, és köszönje meg a munkatársainak a közös munkát.

A nap következő előadása szintén óriási hatással volt a küldöttekre. Mark Finley, aki a Generál Konferencia elnökének tanácsadója, szintén égető témát érintett [ez is egy angol eredetű szólás: hot potato – forró krumpli, azaz valami nagyon égető, sürgős téma]. Előadásának témája: „Lépések Krisztus testének egysége felé”.

Ezt a kérdést az teszi különösen aktuálissá, hogy a világközösség köztudottan megosztott a nők felszentelésével kapcsolatosan, amiről a 2015-ös generál konferenciai ülésen hoznak döntést a küldöttek.

Vajon hogyan reagálnak a vezetők, a gyülekezeti tagok mindkét oldalon, ha a GK a saját elképzeléseikkel ellentétes döntést fog hozni?

Az aktualitás mögött ott feszül a kérdés: Hogyan kezelje az egyház a vélemény-különbségeket?

Finley testvér az Apostolok cselekedeteiből közelítette meg a kérdést, amikor a véleménykülönbség az egyház egységét veszélyeztette. Az ördög stratégiája: „A viszály eltérít a missziótól.”

Az újszövetségi modell segít abban, hogy megoldjuk a nézeteltéréseket. Ez a modell a következő lépésekből áll:

    •    imádság,
    •    a bibliai válaszok keresése,
    •    a kérdés megbeszélése,
    •    annak megvizsgálása, hogy mi a legjobb a misszió számára,
    •    és végül a döntés közös meghozatala.

Vannak, akik évtizedeket töltöttek e kérdés tanulmányozásával mindkét oldalon, de a vita további megoszlást okozhat. Ezért Finley testvér kifejezte vágyát, hogy az egyház, hasonlóan az ősegyházhoz, megtanulná, hogyan kell a meghozott döntéssel élni a fontos kérdésekben, hiszen minkét oldalon olyanok állnak, akik ugyanannak a Jézus Krisztusnak a szolgálatára kötelezték el magukat.

Előadását azzal fejezte be, hogy bármilyen döntés is szülesen majd meg, annak nemcsak helyesnek kell lennie, hanem segítenie kell az egyház egységes és prófétai misszióját is, amely életünk középpontja kell legyen.

 

Ócsai Tamás