Összefoglaló a 2015-ös évről

Immár hagyomány, hogy az év végén egyfajta értékelést végzünk, amelyben beszámolunk a mögöttünk álló év történéseiről, kihívásairól, azokról a folyamatokról, amelyek meghatározóak egy egyház életében. Nem szeretnénk ezt a hagyományt most sem megtörni... Beszámolóm nem a teljességre törekszik, hiszen terjedelmi okok miatt nem férne bele az AdventInfo kereteibe, hanem inkább a leginkább érdeklődésre számot tartó, legjelentősebb témákat sorolom fel.

A 2015-ös év legjelentősebb eseménye a Hetednapi Adventista Egyház, mint világközösség életében minden kétséget kizáróan a Generálkonferencia (GK) San Antonio-beli ülése volt. A Magyar Uniót, mint a Generálkonferencia alkotórészét most is népes delegáció képviselte. A hivatalos 7 küldöttön kívül jó néhány testvérünk – a küldöttek családtagjai, az unió elnökségének tagja, valamint a Keresztény Advent Közösség vezetésének tagjai – hivatalos vendégként vett részt a konferencián. Rajtuk kívül unióbizottsági, területi bizottsági tagok, gyülekezeti tagok érdeklődőként szintén jelen voltak.Az egyház ötévenkénti ülése mindig nagy érdeklődéssel kísért esemény – idén mintegy 65 000 ember vett részt –, hiszen az egész világközösség életét és szolgálatát meghatározó döntések születnek. Idén a legfontosabbak a következők voltak: a GK vezetőinek választása a következő 5 éves ciklusra (ekkor kerülnek megválasztásra a divíziók vezetői is), a Gyülekezeti kézikönyv módosításai, a Hitelvek módosítása, a következő öt év stratégiájának meghatározása, állásfoglalások.

Természetesen a legnagyobb érdeklődést kiváltó napirendi pont a nők lelkészi szolgálatra való felszentelése körüli vita volt. A közhiedelemmel ellentétben a GK napirendjén nem annak a kérdésnek az eldöntése volt, hogy fel lehet-e nőket szentelni vagy sem. Egyetlen kérdés megválaszolására került sor a témában: Elfogadható-e, hogy a divíziók bizottságai – amennyiben megítélésük szerint szükséges – saját területükön a nők evangéliumi szolgálatára való felszentelésről rendelkezzenek (Igen vagy Nem)? A világközösség küldöttei egy egész napos vitában döntöttek a témában: 977 igen és 1381 nem szavazat érkezett. A GK vezetése akkor is és azóta is több alkalommal megerősítette, hogy a döntés nem érinti a női lelkészek meghatalmazásának lehetőségét, valamint a nők presbiterré és diakónussá történő felszentelésének lehetőségét, tehát mindhárom szolgálati terület továbbra is nyitva áll a női szolgálattévők esetében.

Emellett a kérdés mellett szinte eltörpült a teremtésről szóló napirendi pont iránti érdeklődés, pedig ez is igen jelentős döntés, hiszen megerősítette az egyház teremtésről szóló hitelvét, miszerint a bibliai leírás szerint hisszük, hogy Isten hat valóságos nap alatt teremtette világunkat.

A világközösség év végi szokásos ülései (A GK Éves Tanácsülése, A Transzeurópai Divízió [TED] Év Végi Ülése) folytatták a San Antonio-ban megkezdett munkát, a stratégia kidolgozásával, a további vezetők megválasztásával, szabályzók módosításával.

A TED idei döntései közül kiemelkedik a női szolgálattévők megerősítésének kérdése. A határozatot a Magyar Unió is átvette és megerősítette a november végi Plenáris Unióbizottsági Ülésen, amit most az AI olvasóival is teljes terjedelmében közlünk (lásd keretes írásunk).

Ezzel a témával meg is érkeztünk a Magyar Unió történéseihez.

Magyarországon kétség kívül a legjelentősebb, legnagyobb várakozással kísért esemény a csatlakozási folyamat lezárása volt. Az unió életét negyven év óta kísérő megosztottság és annak megszüntetéséért való munkálkodás 2015-ben jelentős állomásához érkezett. A kezdetektől fogva számos testvérünk csatlakozott gyülekezeteinkhez, számos gyülekezet csatlakozott valamelyik egyházterület közösségébe, valamint számos lelkipásztor kapott szolgálati megbízást az egyházterületeken.

2015-ben azonban ugyanezek történtek meg, csak sokkal nagyobb mértékben: mintegy 700 testvér csatlakozott, akik 14 új gyülekezetben, vagy meglévő gyülekezeteinkhez csatlakozva élik velünk közösségben hitéletüket, 15 csatlakozó lelkipásztor kezdte meg szolgálatát az egyházterületeken. A csatlakozó gyülekezetek döntésével az általuk használt ingatlanok jó része a Magyar Unió tulajdonába került, melyet továbbra is ezen testvéreink használnak Isten dicsőségére és környezetük áldására.

Meggyőződésem szerint ezek a számok nem emberi teljesítmények. A több mint három évnyi megbeszélések, közös imádságok, beszélgetések, a tapasztalatok átadása, az emberi döntések csupán Isten Szentlelkének egységet érlelő munkájának gyümölcse, testvéri közösségeink imatapasztalatának eredménye, melyre hálás szívvel gondolunk vissza.

Egy folyamat lezárult, de ezzel újabb folyamatok indultak el, hiszen csatlakozó testvéreink élete most kezdődött el gyülekezeti közösségeinkben, ahol szükségük van a szerető el- és befogadásra, a tapasztalatok kölcsönös megosztására, egy egységes kultúra kialakítására. Ezt a folyamatot nevezzük integrációnak, mely jelentős erőfeszítéseket igényel, de Isten Lelkének munkájában bízva szeretnénk folytatni ezt a szolgálatot.

Jelentős eseménye volt a 2015-ös évnek mindhárom szervezeti egység (Magyar Unió, Dunamelléki és Tiszavidéki Egyházterület) életében az Alkotmány- és Alapszabály módosítás. Az összehívott Rendkívüli konferenciák rendkívül jó légkörben és testvéri összhangban hozták meg döntéseiket az egyház alapdokumentumainak módosításáról, melynek eredményeképpen a GK által a közelmúltban hozott módosítások át lettek vezetve, a két egyházterület és az unió dokumentumai összhangba kerültek egymással.

Mindezek talán felesleges papíroknak tűnhetnek testvéreink szemében, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a dokumentumok teremtik meg annak lehetőségét, hogy szervezett módon, Isten dicsőségére, a világ más adventistáival összhangban, együttműködve, és egymás életét támogatva és nem akadályozva végezzük szolgálatunkat az evangélium világszéles hirdetésében.

Megható pillanatai voltak a Rendkívüli egyházterületi konferenciáknak az újonnan csatlakozó gyülekezetek szavazással történő felvétele a terület közösségébe, valamint az új lelkipásztorok bemutatása.

Az év mindig tervezéssel és kitekintéssel fejeződik be. Így van ez idén is. A Plenáris Unióbizottság egy hétvégét töltött együtt. Az egész divízió életében egyedülálló módon kerülnek meghívásra az év végi ülésre az egyházterületi bizottságok is, ahol hozzászólási joggal vehetnek részt az ülésen. Talán ennél is fontosabb azonban a közösség érzésének erősítése, a közös látás kialakítása és a közös tervezés lehetősége, amely rendkívüli módon erősíti a felelős testületek elkötelezettségét a szolgálatra. A hétvégén többek között az intézmény- és osztályvezetők terveinek, az unió költségvetésének, valamint az egyház munkáját meghatározó szabályzók módosításának elfogadására került sor, sok-sok imával, közös istentiszteletekkel, énekléssel és beszélgetésekkel.

A 2015-ös év a világ eseményeinek alakulásában is jelentős volt. Az Európára zúduló menekültek és migránsok ezrei komoly kihívások elé állították egyházunkat. Hogyan közeledjünk olyan emberekhez, akik bizalmatlanul, egyes esetekben ellenségesen tekintenek a keresztényekre, ugyanakkor valóban olyan helyzetbe kerülnek, akár önhibájukon kívül, hogy segítségre szorulnak? Az egyház különböző szervezetei, az ADRÁ-val az élen próbálnak Európa-szerte segítséget nyújtani. Az egyház egyik támogató szervezete az ASI Európa is hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy valódi segítséget nyújtson olyan emberek számára, akik sokszor a legelemibb személyes higiéniás feltételekkel sem rendelkeznek, orvosi, pszichológiai segítségre szorulnak.

Annak ellenére, hogy testvéreink politikai szemszögből különböző módon tekintenek a helyzetre, mint keresztény embereknek, szervezetnek készeknek kell lennünk arra, hogy Isten gondoskodó szeretetét bemutassuk valamilyen hathatós módon azoknak a felebarátainknak, akik segítségre szorulnak. Nem könnyű feladat, de Isten Igéje erre bátorít bennünket.

Ugyanakkor, mint a próféciákat olvasó és ismerő nép készek kell legyünk arra, hogy az idők jeleit felismerve tekintsünk a világ eseményeire, amely arra bátorít bennünket, hogy isteni elhívásunknak engedelmeskedve ne csak szóval, hanem egész életünkkel valósítsuk meg a Generálkonferencia idei jelmondatát: Kelj fel, ragyogj! Jézus jön!

Ócsai Tamás

A TED állásfoglalása a nők egyházban betöltött vezetői szolgálatáról

A nők egyházban betöltött vezetői szolgálatának megerősítése

„Kérünk titeket, testvéreink, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban, és intenek is titeket, és munkájukért nagyon becsüljétek őket. Éljetek egymással békességben. Kérünk titeket, testvéreink, intsétek a tétlenkedőket, biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez. Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt és mindenki iránt. Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra” (1Thessz 5:12–18).

2015 októberében a Generálkonferencia Végrehajtó Bizottsága a következő állásfoglalást szavazta meg az egyház vezetése nevében: „A San Antonio-ban történt szavazás nem változtatja meg azt, ahogyan az egyház értelmezi a nők szerepét az egyház életében, missziójában és az egyházi gyakorlatban. Ezt alátámasztja a Gyülekezeti kézikönyv és kifejtik a Generálkonferencia, valamint a divízió Szervezeti és Működési Szabályzói.”

Ez az állásfoglalás megerősíti a nők szolgálatát (különös tekintettel a női lelkészekre és presbiterekre), akiket Isten elhívott, talentumokkal áldott meg, és akik elkötelezetten végzik az egyházi szolgálatot. Az állásfoglalás további célja, hogy fellépjen azokkal szemben, akik arra akarják felhasználni a szavazás eredményét, hogy bántsanak embereket és megosszák az egyházat.

A Transzeurópai Divízió vezetősége megerősíti:

Értékeljük a területünkön élők sokféleségét, akiknek szokásai, kultúrája és felfogása eltérő. Ez a szőttes a Biblia és a keresztény történelem során alakult ki; nagy becsben tartjuk Isten befogadó kegyelmét.

Elismerjük, hogy Isten nőket és férfiakat is kiválaszt a lelki ajándékaik és végzettségük szerinti szolgálatra. Azért teszi ezt, hogy terve valóra váljon, és az evangéliumot „minden népnek és törzsnek, minden nyelvnek és nemzetnek" hirdessék.

Bátorítjuk a nőket, hogy készüljenek vezetői és lelkipásztori szolgálatra az egyházban.

Lehetőségeket és állásokat biztosítunk, amelyek által értékeljük a nők talentumait az egyház egészének épülésére.

Elismerésünket fejezzük ki azoknak a nőknek a bátorságáért és méltóságáért, akik eleget tesznek elhívásuknak, még ha vannak is, akik megpróbálják aláásni tevékenységüket.

A bántalmazó és botrányos, zavart keltő viselkedés keresztényietlen és elfogadhatatlan. Az egyház vezetői ilyesmit nem nézhetnek tétlenül, mivel kötelesek gondoskodni azokról és támogatni azokat, akiket szolgálattal bíztak meg.

Ennek értelmében:

A Transzeurópai Divízió vezetői elkötelezettek arra, hogy elsimítsák a nézeteltéréseket a kölcsönös tisztelet, párbeszéd, figyelmes meghallgatás, együtt érző megértés jegyében, a bennünket egyesítő Szentlélek vezetését követve.

Imádkozunk, hogy készek legyünk alázattal meghallani Isten hangját azoknak a szavában, akiken keresztül hozzánk szól.

„De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között” (2Kor 2:14–15).